témavezető: Gazdag Gábor
helyszín (magyar oldal): Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház helyszín rövidítés: JFDPK
A kutatási téma leírása:
Célkitűzés: az elektrokonvulzív kezelés (ECT) a pszichiátria egyik legrégebb óta használt és talán legtöbbet vitatott kezelési módszere. Az első alkalmazása óta eltelt 70 év alatt számos szempontból bírálták. Megkérdőjelezték a hatékonyságát, támadták a mellékhatásai miatt és betegjogi szempontból is. Ugyanakkor ezek a támadások nagyban hozzájárultak az ECT-vel kapcsolatos kutatások előmozdításához.
A témán belül az ECT kezelés több aspektusának vizsgálatát is célul tűztük ki:
1) Az ECT kezeléssel kapcsolatos attitűdök vizsgálata. A módszert érintő, gyakran indulatoktól sem mentes viták következtében mind a szakemberek, mind a laikusok között vegyes, gyakran szélsőségektől sem mentes kép alakult ki a módszerről, miközben egy orvosi eljárás megítélése nagymértékben meghatározza annak klinikai alkalmazását. A témán belül mód nyílik a módszert alkalmazó, vagy abban közreműködő szakemberek, illetve a módszerrel kezelt betegek, hozzátartozóik, illetve a laikusok módszerrel kapcsolatos attitűdjének vizsgálatára. Emellett az attitűdöt befolyásoló különböző tényezők (oktatás, a kezelés látványa, kezelt ismerős beszámolója, stb.) vizsgálata is szerepel a célkitűzések között.
2) Az ECT kezelés hatékonyságának vizsgálata a szkizofrénia különböző formáiban szenvedő betegek között. A szkizofrénia nem tekinthető az ECT kezelés nozospecifikus indikációjának, miközben bizonyos tünetek (kataton, vagy affektív tünetek), vagy állapotok (friss betegségkezdet) esetén a kezelés hatékonysága várható. Ezen az altémán belül a kezelés hatékonyságát előrejelző tünetek, állapotok további vizsgálatát tűztük ki célul.
3) Az ECT kezelés elektrofiziológiai hatékonyságát befolyásoló tényezők vizsgálata. Az ECT kezelés klinikai hatékonyságához meghatározott hosszúságú (minimum 20-25 másodperc) görcsroham szükséges. A görcsroham kialakulását és a roham hosszát számos tényező befolyásolja. A témán belül az altatáshoz használt szereknek, a különböző pszichofarmakonoknak, a görcskeltéshez használt stimulus jellemzőinek a görcstevékenységre kifejtett hatásának vizsgálatát tűztük ki célul.
4) Az ECT kezelés mellékhatásainak vizsgálata. Az ECT kezelés az egyik legkisebb rizikójú invazív orvosi beavatkozás, de bizonyos mellékhatásai mégis vannak. Az altatás és az izomrelaxáció bevezetése előtti időben a leggyakoribb mellékhatások a különböző traumatológiai komplikációk voltak. A módosított módszer bevezetése óta ezek lényegében megszűntek, viszont az utóbbi években egyre inkább előtérbe került a kezelés memóriakárosító hatása. Célkitűzésünk a kezelés okozta memóriazavar, illetve neurokognitív deficit felmérése különböző betegcsoportokban. A memóriazavart befolyásoló változók vizsgálata is része a célkitűzésnek.
5) A betegelégedettség vizsgálata. Az ECT kezelés használatának létjogosultságát néhány éve betegelégedettségi vizsgálatok hiányára hivatkozva is támadták. Célkitűzésünk a módszerrel kezelt különböző diagnózisú betegek kezelésre vonatkozó elégedettségének a felmérése. Az ECT-vel, illetve más terápiás módszerrel kezelt betegek elégedettségének összehasonlítása.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2020-12-24
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
