témavezető: Csukly Gábor
helyszín (magyar oldal): SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Jelenleg közel 34 millióan szenvednek a világszerte Alzheimer kórban, a demenciák leggyakoribb formájában, az elkövetkező 40 évben ez a szám várhatóan meg fog háromszorozódni. A demenciában szenvedők száma a becslések szerint Magyarországon is több százezer fő. A növekedés egyik fő oka a társadalom öregedése, mint általános tendencia Európában éppúgy, mint az Egyesült Államokban.
Mivel a demenciákra jelenleg nincs hatékony gyógymód, az utóbbi években a hangsúly a tünetek korai detektálására, illetve a progresszió lassítására szolgáló módszerek feltérképezésére helyeződött. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb figyelem irányult a fiziológiás öregedés és a demencia közti enyhe kognitív zavarként (Mild Cognitive Impairment=MCI) ismert átmeneti állapotra is. Ez a megtartott globális kognitív funkciók és mindennapi aktivitás mellett a kognitív képességek neuropszichológiai tesztekkel objektivizálható enyhe károsodását jelenti. Olyan kiemelt jelentőségű folyamat, amelynek indulása az egészséges idősödés patológiásba fordulásánál, lezárulta az enyhe demencia kialakulásánál határozható meg. Ezen az intervallumon belül a tünetek eloszlás és mértéke az érintettség fokától és típusától függ. A megelőző állapotok klinikai jelentőségét az érintettek átlaghoz képest nagyobb konverziós rátája adja. Míg az átlag idős populáció 1-4 %-ánál alakul ki demencia évente addig ez az arány az enyhe kognitív zavar esetében 10-15 %.
Vizsgálataink célja olyan korai neuropszichológiai, képalkotó (EEG, MRI) és genetikai markerek keresése, melyek segítségével az enyhe kognitív zavar nagy biztonsággal elkülöníthető az egészséges öregedéstől illetve a későbbi kognitív hanyatlás előre jelezhető.
Agyunk egész életünk során megőrzi képességét az adaptív reorganizációra, azaz a szinaptikus plaszticitásra. A szinaptikus vagy más néven agyi plaszticitás olyan szinaptikus kapcsolódásokat és idegi összeköttetéseket érintő változásokra utal, melyek viselkedési, környezeti és idegrendszeri folyamatok, illetve központi idegrendszeri traumák következtében jönnek létre. Ebben a kontextusban vizsgálva a kognitív tréningek olyan viselkedésnek tekinthetőek, melyek megváltoztatják a szinaptikus kapcsolatokat az agyban. Az elmúlt évtized során már több vizsgálat bizonyította, hogy kognitív tréningezéssel megelőzhető, vagy legalábbis késleltethető a kognitív hanyatlás. Célunk ezért olyan kognitív tréning terápiák kifejlesztése, melyek hatékonyak lehetnek a patológiás kognitív hanyatlás és a demenciák megelőzésében.A kognitív tréningek hatásosságát a fenti biomarkerek segítségével monitorozzuk.
Egy 2011-ben megjelent összefoglaló közlemény eredményei szerint az Alzheimer esetek közel 50%-áért a következő rizikótényezők tehetőek felelőssé: cukorbetegség, elhízás, magasvérnyomás, depresszió, fizikális inaktivitás, dohányzás és szellemi inaktivitás (alacsony végzettség). Célkitűzésünk e kockázati tényezők szűrése, a kognitív funkciókra kifejtett hatásaik vizsgálata, valamint ha lehetséges, akkor javításuk.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2020-12-24
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
