témavezető: Czobor Pál
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A kutatás célja a pszichiátriai megbetegedésekkel összefüggő funkcionális neurobiológiai markerek feltérképezése kognitív pszichofiziológiai, neuropszichológiai és pszichometriai módszerekkel. A kutatás során a biomarker vizsgálatokban alkalmazott megközelítéseket követve olyan markerek azonosítára törekszünk amelyek :
1/ egy adott pszichiátriai betegség vagy egy adott pszichopatológiai tüneti dimenzió vonatkozásában jelentős specificitással és szenzitivitással rendelkeznek; 2/ elősegítik a betegség kifejlődése szempontjából veszélyeztetett helyzetben levő személyek azonosítását; 3/ klinikai vizsgálatokban a változások érzékeny mutatói, azaz terápiás hatékonyság követésére alkalmasak; 4/ egy adott kezelés vonatkozásában a terápiás válaszkészséget nagy valószínűséggel előre bejósolják; 5/ segítségükkel adott pszichoaktív vegyületek más vegyületekkel szemben mutatott szelektív előnyei és hátrányai azonosíthatóak.
A fenti célkitűzés érdekében olyan integratív megközelítéseket alkalmazunk, melyekkel a klinikai tüneteket a kognitív folyamatokkal és az azok mögött álló pszichofiziológiai, valamint idegélettani mechanizmusokkal igyekszünk összekapcsolni. A kutatás része a funkcionális neurobiológiai markerek azonosításához szükséges „optimális” tesztek kifejlesztése és adaptálása, valamint az egyes „alteszteknek” egy átfogó teszt-battériába való integrálása. A kutatásban alkalmazott megközelítéseket az alábbiakban részletezzük.
Az információfeldolgozási folyamatokban tapasztalt deficitek feltérképezése elektrofiziológiai módszerekkel. A figyelemi és információfeldolgozási folyamatok területén tapasztalható deficitek alapvető szerepet játszanak a pszichiátriai betegségeket jellemző pszichopatológiai tünetek kialakulásában. Szkizofréniában például a figyelmi és információfeldolgozási folyamatok károsodása egyes elképzelések szerint inger-túltelítettséghez, a kognitív folyamatok fragmentációjához, és a gondolati folyamatok zavarainak kialakulásához vezetnek. A kutatásban az információfeldolgozás korai szakaszait a szenzomotoros kapuzás vizsgálatával teszteljük. Mivel a különböző pszichiátriai zavarokban a korai információfeldolgozás egyes komponensei eltérő károsodást mutathatnak, ezeket a komponenseket - beleértve a szenzomotoros kapuzás gátlását (Prepulse Inhibition), szenzitizációját (Prepulse Facilitation) és habituációját (P50 potenciál) - külön-külön is vizsgáljuk. A szenzomotoros kapuzást követő későbbi fázisokat kognitív pszichofiziológiai módszerekkel, többek között az „össze-nem-illési negativitás” (mismatch negativity), valamint az N200 és a P300 eseménykapcsolt potenciálok (Event Related Potentials, ERP) vizsgálatával elemezzük.
Gamma-osszcilláció vizsgálata nagy-denzitású elektróda elrendezés segítségével. A gamma-oszcilláció - a teljes agykéreg felszínén szinkron módon jelentkező nagyfrekvenciájú oszcilláció - a perceptuális és kognitív működések szempontjából alapvetően fontos neurofiziológiai mechanizmust képvisel. Újabb adatok szerint az agy ennek segítségével „kezeli” az úgynevezett „kapcsolási problémát” - azaz összekapcsolja, integrálja azokat a térben elosztott feldogozási folyamatokat amelyek egy adott tárgy feldolgozásakor zajlanak. Nevezetesen, a gamma-oszcilláció, lehetővé teszi, hogy az agykéreg különböző pontjain, térben távol eső területekre vetülő különböző érzékszervi információk egységes érzetet keltsenek. Nagy elméleti jelentőségén túlmenően, a gamma-oszcillációk téri és időbeli szinkronizációjának vizsgálata lehetőséget nyújt az agyi folyamatok integrációjában bekövetkező károsodások vizsgálatára; ezek újabb elméletek szerint a számos pszichiátriai megbetegedésben is megfigyelt – bizonyos esetekben a betegség magtüneteiként számon tartott - perceptuális és kognitív deficitek mögött állnak.
Kognitív működések zavarainak vizsgálata neuropszichológiai tesztek segítségével. Irodalmi adatok szerint a kognitív működések zavarai függetlenek az egyes pszichiátriai betegségekben megfigyeltő pszichopatológiai megnyilvánulásoktól, nem tekinthetők a gyógyszeres kezelés következményének, és a betegség kimenetelét jelentős mértékben befolyásolják. Mivel a kognitív működés zavarai a mindennapi életben való funkcionálás szempontjából számos alapvető negatív következménnyel járnak, világszerte jelentős kutatás folyik annak érdekében, hogy olyan gyógyszereket fejlesszenek ki melyekkel a kognitív deficitet enyhíteni lehet. Ezen erőfeszítések kulcseleme olyan átfogó neuropszichológiai teszt-battériák kialakítása, amelyek kognitív deficitek valid és pontos mérőeszközeként szolgálnak. Kutatásunkban újonnan kifejlesztett neuropszichológiai teszt-battériák hazai adaptálását és validálását végezzük (pl. a szkizofrénia vizsgálatára kifejlesztett MATRICS teszüteg), valamint saját tesztcsomagot fejlesztünk olyan esetben (pl. fenőttkori Figyelemhiányos Hiperaktivitás Zavar [ADHD] vizsgálatára) amikor ilyen standard teszt-battéria még nem áll rendelkezésre.
Emóció percepció és szociális kognició vizsgálata pszichofiziológiai módszerek segítségével. Az érzelem felismerés zavarai hozzájárulnak a pszichiátriai disztressz súlyosságához, valamint a szociális kognició és interperszonális interakciók zavaraihoz; ezek számos pszichiátriai betegségben megfigyelhetőek. A kutatásban olyan pszichofiziológiai vizsgálati tesztcsomag összeállítását tűztük ki célul, amellyel az érzelem-felismerés károsodásai mögött álló pszichofiziológiai folyamatok körvonalazhatók lesznek.
A pszichofiziológiai tesztek összeállításánál támaszkodtunk az érzelem-felismerés széles körben elfogadott kétdimenziós neuropszichológiai modelljére. A modell szerint az érzelemfelismerési folyamatok két egymástól független neuropszichológiai rendszer működésének eredőjeként foghatók fel. Az egyik az arousal-alertness rendszer; ez a személy affectív állapotát az alacsony-magas (“low-high”) arousal-dimenzió mentén helyezi el. A másik pedig a valence-t - az érzelem előjelét, értékét - tükröző rendszer amely az affectív állapotot a „pleasure-displeasure” kontinuum mentén jellemzi. A fenti kétdimenziós modell alapján a következő pszichofiziológiai mutatókkal kivánjuk kiegésziteni az felismerést jellemző standard pszichofizikai mutatókat.
1/ Vegetatív idegrendszer működését jellemző paraméterek, beleértve a szívritmust, légzést és a bőr-elektromos ellenását jellemző mutatókat. Ezen mutatóknak a teszt-csomagba való beválasztását az indokolja, hogy az ingerek emócionális feldolgozása nem csupán a vizsgált személy mentális vagy neurális állapotát befolyásolja, hanem az alapvető fiziológiai működésekben is változásokat idéz elő. Emiatt az érzelem-felismerés arousal dimenziójának további vizsgálatához a vegetatív idegrendszeri paramétereknek, például a bőr-elektromos ellenállásának (SCR, Skin Conductance Response), a szívritmusnak vagy a légzés változásának vizsgálata alapvető fontosságú.
2/ Agyi eseménykapcsolt potenciálok mint a központi idegrendszer működését jellemző pszichofiziológiai mutatók. Ezt a választást az indokolja, hogy az autonóm idegrendszer működését jellemző fenti pszichofiziológiai paramétereken túl jelentős mennyiségű irodalmi adat halmozódott fel arra vonatkozóan, hogy az agyi eseménykapcsolt potenciálok az érzelmet kifejező arckifejezések feldolgozásának fontos pszichofiziológai mutatóiként használhatók. Az ERP technika pontos ezredmásodperc alatti feloldóképessége, kombinálva a sokcsatornás regisztráció következtében megnövekedett topográfiai pontossággal, jelentős mértékben hozzájárul a megközelítés sikeréhez.
A kutatások bázisintézménye a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikája, ahol Kognitív Pszichofiziológiai és Neuropszichológiai, valamint Pszichofarmakológiai Munkacsoport is működik.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2020-12-24
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
