A kutatás témaköre
A turisztikai mobilitás időbeni és térbeni koncentrációja régóta jelen van a tudományos diskurzusban. A minden típusú célterületet (például vízpart, hegyvidék, város, vidék) érintő, elsősorban negatív jelenségként definiált egyenlőtlenség a turisztikai szereplők (szolgáltatók/vállalkozók) és az úti célok fenntarthatóságát számottevően befolyásolják (ide tartozik például egész éves foglalkoztatás kérdésköre). Az egyenlőtlenség hátterében meghúzódó okok (a szakirodalom természeti és intézményi faktorokat nevez meg) ugyancsak több évtizede meghatározásra kerültek; a gazdasági (a növekvő jövedelem évi több szabadidős célú utazást tesz lehetővé), szocio-kulturális (ünnepi időszakokban egyre népszerűbbek a turisztikai utazások), valamint technológiai változások (a telefonok cellainformációi a turisták mozgását térben is követik) következtében azonban kiemelt jelentőségű ennek figyelemmel kísérése. A nemzetközi és hazai kutatások elsősorban a rendelkezésre álló adatok elemzésére fókuszálnak, igazodva az elérhető adatkörök és a vizsgált célterület specifikumaihoz. A koncentrációt befolyásoló külső tényezőkre (például makrogazdasági adatokkal való összefüggés) irányuló tanulmányok esetiek. Az egyenlőtlenség csökkentését célzó szakmai javaslatok erősen gyakorlat-orientáltak (például új termékek, élmények fejlesztése, fokozott marketingkommunikáció).
A magyarországi turizmus „egyszezonosnak” tekinthető, a nyári időszak kiemelt jelentősége vitathatatlan. A fejlesztési prioritások között ezzel egyidejűleg számos olyan termék, élmény – köztük az egészségturizmus – szerepel, amelynek egyik fontos célkitűzése az időbeni és a térbeni koncentráció enyhítése. A biztonság előtérbe kerülése szintén indokolja az ez irányú kutatások elvégzését.
A kutatás javasolt irányai között szerepelhetnek turisztikai desztinációk (például vízpartok), turisztikai termékek (például egészségturizmus), aktivitások (például sport), valamint szegmensek (például családok).
A kutatás aktualitása és jelentősége
A téma tudományos célú kutatásának indokoltságát jól mutatja, hogy az elmúlt években a turisztikai döntéshozók, piaci szereplők körében mind az időbeni, mind pedig a térbeli koncentráció tekintetében a meghatározások, megközelítés fejlődése is tapasztalható. Ide tartozik, hogy a szezon hosszabbítása helyett ma már új szezonok megteremtéséről beszélhetünk, illetve a túlturizmust (overtourism) eredményező térbeli koncentráció egyre inkább a turizmus nem megfelelő menedzselését (under-management) jelenti a szakmai diskurzusban.
A kutatás innovatív voltát adhatja, hogy a primer adatfelvétel eredményei modellalkotásra is alkalmasak lehetnek, rendszerbe foglalhatják a koncentráció kiváltó okait, az egyes tényezők közötti összefüggéseket és megoldási lehetőségeit. A rendelkezésre álló tudás ismeretében új eredményeket hozhat egy-egy turisztikai termék (jelen esetben az egészségturizmus) középpontba állítása, figyelembe véve annak – keresleti és kínálati oldalon jelentkező – specifikumait.
A kutatás fő célkitűzései
A turisztikai mobilitás időbeni és térbeni koncentrációját meghatározó tényezők azonosítása (a szakirodalomban szereplő faktorok alapján).
Az egyenlőtlenséget meghatározó tényezők mellett külső tényezők (például makrogazdasági adatok, szociálturizmus) hatásainak vizsgálata.
Adott turisztikai termék (jelen esetben egészségturizmus) keresleti és kínálati specifikumainak azonosítása, amelyek az időbeni és a térbeni koncentrációra hatással vannak.
A rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján modell alkotás adott típusú desztinációra vonatkozóan (jelen esetben egészségturisztikai úti cél).
A turisztikai mobilitás időbeni és térbeni koncentrációját enyhítő megoldások, javaslatok megfogalmazása.
A kutatás során használt adatbázisok, adatkörök
Az időbeni és térbeni koncentráció mérése a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján korlátos (például vendégéjszaka szám dominanciája, amivel párhuzamosan egyre jelentősebb az ún. ’láthatatlan’ turizmus).
Igazodva a magyarországi turisztikai adatgyűjtés specifikumaihoz, a kereskedelmi alapon működő szálláshelyek vendégforgalma adja a desk kutatás fő pillérét. Ezt eseti jelleggel rendelkezésre álló adatok egészíthetik ki (például fürdők forgalma).
A kutatás sikeres elvégzéséhez primer adatgyűjtés is szükséges. Ehhez komplex, kvalitatív és kvantitatív módszereket is tartalmazó terepmunka javasolt.
Irodalomjegyzék
Butler, R. W. (2001): Seasonality in tourism. Issues and implications. In: Baum, T. – Lundtorp, S. (eds.): Seasonality in tourism. Pergamon, Amsterdam. 5–22.
Sulyok J. – Mester T. (2014): A magyarországi turizmus szezonalitása – A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma. Turizmus Bulletin. XVI. 3–4. 85–92.
Cuccia, T. – Rizzo, I. (2011): Tourism seasonality in cultural destinations. Empirical evidence from Sicily. Tourism Management. 32. 589–595.
Dávid L. – Tóth G. (2009): Hegyvidéki területek szezonalitásának problémái a Mátravidék példáján. Földrajzi Közlemények. 133/1, 33–42.
Fernandez-Morales, A. (2003): Decomposing Seasonal Concentration. Annals of Tourism Research. 30. 4, 942–956.
Herman S. (2005): A kereskedelmi szálláshelyek települési szintű adatainak hasznosítása. Területi Statisztika. 8. 5. 454–461.
Jang, S. (2004): Mitigating Tourism Seasonality – A Quantitative Approach. Annals of Tourism Research. 31. 4, 819–836.
Koc, E. – Altinay, G. (2007): An analysis of seasonality in monthly per person tourist spending in Turkish inbound tourism from a market segmentation perspective. Tourism Management. 28. 227–237.
Nadal, J. R. – Font, A. R.– Roselló, A. S. (2004): The Economic Determinants of Seasonal Patterns. Annals of Tourism Research. 31. 3. 697–711.
A kutatási téma előzményei (amelyek érintették a kutatási témát is) a témavezetőnél
A témavezető saját PhD kutatása: Sulyok Márta Judit: Víz, amiért érdemes útra kelni – A vízparti környezet turizmusorientált márkázása a Balaton régióban. Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Győr, 2014.
Publikációk:
Sulyok Judit – Mester Tünde (2014): A magyarországi turizmus szezonalitása – A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma. Turizmus Bulletin. XVI. 3–4. 85–92.
Sulyok Judit – Fehérvölgyi Beáta (2017): Nyitott Balaton: A turisztikai vendégforgalom szezonalitásának enyhítése a Balatonnál. In: Deli-Gray Zs. – Árva L. (szerk.): Turizmusmarketing esettanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest. 82–90.
Nemzetközi és hazai projektekben való részvétel:
Off to Spas (EU Cosme program által finanszírozott) – egészségturisztikai termékfejlesztés a főszezonon kívüli időszakban
The Wine Lab (Erasmus+ program által finanszírozott) – borturisztikai fejlesztési lehetőségek hátrányos helyzetű térségekben
EFOP-3.6.2-16-2017-00017 Fenntartható, intelligens és befogadó városi modellek – A Balatont turisztikai céllal felkeresők jellemzőinek feltárása című alprojekt
Egyéb: szakdolgozatok (alap- és mesterszak, turizmus) témavezetése szezonalitás témakörben.
előírt nyelvtudás: angol felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2021-01-08
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
