témavezető: Hritz István
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A hasnyálmirigy- és epeutak térfoglaló folyamatainak diagnózisamultidiszciplináris megközelítést igényel, amely magába foglalja a labor diagnosztikát, képalkotó vizsgálatokat és az endoszkópos beavatkozásokat.
Az endoszkópos ultrahang (EUH) vizsgálat a legérzékenyebb és legspecifikusabb vizsgálómódszera hasnyálmirigy daganatokfelismerésében és a nyirokcsomó-érintettségkimutatásában.
Az EUH kiváló az üreges szervek közvetlen szomszédságában lévő képletek és más szervek részletdús ábrázolására, akalmas a képalkotókon nem ábrázolódó, 1 cm-nél kisebb képletek észlelésére. Diagnosztikus értékét növeli az iv. kontrasztanyag alkalmazása, amely a kontrasztot halmozó és nem halmozó területek elkülönítésében, a részletdússág kiemelésében és differenciál diagnosztikájában játszik fontos szerepet. EUH vizsgálatok során,az endoszkóp munkacsatornáján keresztül bevezetett vékony mintavételi tűkkel célzottan aspirációs cytológiai minták gyűjtésére (finomtű aspiráció – FNA) van lehetőség, amely a diagnosztikus pontosságot még jobban növeli.
A hasnyálmirigy cisztózus rákmegelőző állapotainak, beleértve az intraductalis papillaris mucinosus neoplasiát (IPMN) és mucinosus cysticus neoplasiát (MCN), valamint az indeterminált epeúti szűkületek diagnózisában az EUH-nak kiemelt szerepe van.
Az EUHvizsgálat soránlátott morfológiai eltérések elősegítik a hasnyálmirigy cisztózusfolyamatokelkülönítését, differenciáldiagnózisát. Az ún. „aggasztó tulajdonságok”, mint a >3 cm-es méret, megvastagodott cysta fal, fali nodulusok, vezetéktágulat és nyirokcsomó megnagyobbodás előrejelezhetik a malignitás lehetőségét. Az EUH-FNA során nyert cysta tartalom vizsgálata (CEA és amiláz érték, valamint cytológiai elemzés) tovább segíti acisztózus elváltozások elkülönítését, malignus potenciáljának megbecsülését.
Az endoszkópos retrográd cholangio-pancreatographia (ERCP) az epeutak és hasnyálmirigy vezeték vizsgálatára és terápiás beavatkozására alkalmas kombinált endoszkópos és radiológiai eljárásmód.
Az epeúti szűkületek diagnózisában ERCP során röntgen képalkotó segítségével, célzott endoszkópos kefecytológiai mintavételre és intraductalis biopsziára van lehetőség, melyek diagnosztikus érzékenysége azonban egyenként nem haladja meg a 65%-ot. A két módszer együttes alkalmazása esetén a diagnosztikus szenzitivitás 80%-ig emelkedhet. Endoszkópos intraductalis mintavétel ellenére bizonytalan epeúti szűkületek esetén az EUH vezérelt FNA tudja növelni a diagnosztikus pontosságot.
A pancreas cisztózus térfoglalások morfológiai tulajdonságai és a cysta CEA tartalom diagnosztikus korrelációjának vonatkozásában nincs egyértelmű álláspont az irodalomban. Az epeúti térfoglalások ajánlott diagnosztikus algoritmusában a cytológiai mintavétel sorrendje nem egyértelmű. Célunk a hasnyálmirigy és epeutak térfoglaló folyamatainak endoszkópos diagnosztikájának vizsgálata, elemzése és értékelése a diagnosztikus hatékonyság növelésének szándékával.
A hasnyálmirigy feji daganatok többsége és az epeúti térfoglalások a betegség előrehaladtával epeelfolyási akadályt képeznek, melynek kezelésében az endoszkópiának fontos szerepe van, legyen az áthidaló megoldás a sebészeti beavatkozásig vagy palliatív céllal történő intervenció. Az epeelfolyás biztosítására ERCP során az epeutakba műanyag, vagy öntáguló fémstentek beültetésére van lehetőség. Amennyiben a retrográd endoszkópos megoldás nem kivitelezhető, az epeelfolyás biztosítására a percutan transhepaticus drenázs (PTD) és sebészi bypass műtét minimál invazív alternatívájaként az EUH-vezérelt epeúti drenázs jön szóba, amelynek technikai és klinikai siker aránya magas, szövődményrátája pedig hasonló a műtét és a PTD során észlelhetővel.
Az inoperábilis epeúti térfoglalások kezelésében kiegészítő palliatív terápiás lehetőség az ERCP-vezérelt, katéteres radiofrekvenciás abláció (RFA), amely alacsony feszültségű, magas frekvenciájú árammal,hő általi szöveti destrukciót eredményez. A daganatszövet célzott roncsolásával, amennyiben az epeelfolyás biztosított, az RFA növelni tudja a túlélési időt.
Nincsen irodalmi adtat arról, hogy az RFA ismételt alkalmazása tovább javítja-e a túlélési időt, illetve milyen időközönként lenne érdemes a beavatkozást elvégezni. Célunk a hasnyálmirigy és epeutak térfoglaló folyamatainak endoszkópos kezelésének vizsgálata, elemzése és értékelése a terápiás hatékonyság és túlélési idő növelésének szándékával.
A hasnyálmirigy eredetű, szövődményes, körülírt folyadék tartalmú gyülemek (pl. postnecrotikus folyadékgyülem, sűrű tartalmú pseudocysta) korábbi kizárólagos kezelési módszere a sebészi beavatkozás volt. Az invazív endoszkópia fejlődésével lehetővé vált, hogy ezeket a gyakran darabos szövettörmeléket is tartalmazó, folyékony bennékű,demarkált üregeket célzottan, minimál invazív technikával, EUH segítségével a felső tápcsatorna (többnyire a gyomor) lumenébe szájaztassuk.
Ezek a beavatkozások, annak ellenére, hogy mérsékelt invazivitásúak, nagy körültekintést, speciális szakértelmet, valamint korszerű eszközöket és tartozékokat igényelnek.
A megfelelő kommunikációs nyílást az üreg és a tápcsatorna között tartósan fenntartó ún. öntáguló, teret kitöltő fémstent (lumen apposing metal stent – LAMS) behelyezése EUH alkalmazásával kivitelezhető. A biztonságos peremekkel ellátott fedett fémstent összeköt és a nagy lumene nemcsak hatékony drenázst biztosít, hanem ezen keresztül további endoszkópos intervenciót (direkt necrosectomia) is lehetővé tesz.
Célunk a hasnyálmirigy sűrű bennékű, vagy darabos tartalmú körülírt folyadékgyülemeinek endoszkópos úton történő belső drenázsának vizsgálata. Nincs egyértelmű állásfoglalás az irodalomban arról, hogy a stentet mennyi ideig érdemes bent hagyni, valamint a direkt endoszkópos necrosectomia milyen esetekben egyértelműen indokolt. A beavatkozás klinikai kimenetelét tekintve azintervenció időigényét, biztonságosságát, hatékonyságát, valamint a gyógyulásig (folyadékgyülem megszűnése) eltelt időt vizsgálnánk.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2021-05-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
