témavezető: Kardos Attila
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Bevezetés
A pitvarfibrilláció egyre nagyobb betegpopulációt érintő supraventriculáris ritmuszavar, mortalitás és morbiditás növelő hatása közismert. Kialakulásának hajlamosító tényezői, azt megelőző állapotai nem teljesen tisztázottak. Veleszületett elektrofiziológiai eltérések és szerzett faktorok szerepe is felmerül. A ritmuszavar kezelési stratégiájának egyik lehetősége a ritmuskontroll, azaz a sinus ritmus fenntartása. Ennek sikeressége azonban a jelenleg elérhető gyógyszeres lehetőségeink birtokában nem kielégítő Az eszközös kezelést a döntően bal pitvari arrhythmia-szubsztrátokat célzó ablációs beavatkozások jelentik, A bal pitvari izomzatnak a pulmonális vénákba jutó „nyulványai' döntő szerepet játszanak a pitvarfibrilláció, különösen a paroxysmális típus keletkezésében, ezért a katéteres terápia kritikus része a vénák és a bal pitvar közötti elektromos kapcsolat megszakítása a pulmonális véna izoláció (PV1). Ennek megvalósítására több technikai megoldás és energiaforrás létezik a hagyományos pontról-pontra történő rádiófrekvenciás katéter abláció mellett elterjedőben vannak az anatomiai alapú, ún. „single shoot" eszközök, melyek a véna szájadékokhoz illeszthetőek és az így kialakult kontaktus után történik meg a PVl.
A perzisztens formák kezelésekor a pulmonális véna triggerek roncsolása mellett a bal és jobb pitvari lineáris ablációs vonalak képzése, ill. frakcionált elektrogramok alapján történő abláció javasolt.
Betegek
A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben évi 100-120 betegnél végzünk transzkatéteres ablációkat különböző módszerrel pitvarfibrilláló betegeken. A hagyományos ablációs katéteres eljárás mellett (point by point abláció) cryoballonnal (itt az energia leadás fagyasztással történik), továbbá Új, speciális kiképzésü, multipoláris irrigációs rádiófrekvenciás ablációs katéterrel történhet a beavatkozás.
Célkitűzés
1. Prospektív klinikai vizsgálataink a során a különböző ablációs módszerek biztonságosságát, használhatóságát és klinikai hatékonyságát kívánjuk vizsgálni külön-külön illetve kombináltan lone, paroxysmalis és perzisztens pitvarfibrilláló betegekben.
2. Vizsgáljuk, hogy a transnasalis ultrahang kiválthatja-e a preprocedurális
transoesophageális ultrahang vizsgálatot a bal pitvari fülcsetrombus jelenlétét illetően.
3. A hagyományos abláció során a katéter-szövet kontaktus (contact forte, CF) döntően befolyásolja a kialakuló léziót, így a klinikai hatékonyságot, A CF mérésére alkalmas katéter alkalmazása során vizsgáljuk a kontakterőt befolyásoló ingerlési manővereket.
4. A beavatkozást megelőző majd utánkövetés során végzett képalkotó vizsgálatok alapján vizsgáljuk a kezelés egyénre szabásának lehetőségeit, a betegnek legjobban megfelelő technológia kiválasztását, valamint a pitvari morfológiában bekövetkező változásokat.
5. A cryoballonos beavatkozások alatti hemodinanikai változásokat noninvaziv teljes test impedancia alapú hemodinamikai monitorral vizsgáljuk.
6. Prospektív és retrospektív adatgyűjtéssel keressük azon betegek kiválasztásának kritériumait, akiknél a katéteres beavatkozás az első, a gyógyszeres kezelést megelőző terápia lehet.
7. Prospektív és retrospektív adatgyűjtéssel vizsgáljuk veleszületett és szerzett elektrofiziológiai eltérések klinikai ill. elektrofiziológiai következményeit azok diagnosztikus és terápiás lehetőségeit. Keressük a ritmuszavarok és a pitvarfibrilláció kialakulása szempontjából potenciális rizikófaktorokat és protektív tényezőket.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2021-05-01
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
