témavezető: Mikics Éva
helyszín (magyar oldal): SE Neurológiai Klinika helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A kóros agresszióval társuló pszichopatológiák komoly társadalmi problémát jelentenek, azok pszichológiai, klinikai és szociális kezelése egyelőre nem megfelelően megoldott. Ennek hátterében több ok is áll, melyek közt kétségtelenül szerepel a fejlődési és idegrendszeri folyamatok ismeretének hiánya.
Kutatásunk célja a korai szociális stresszhatások következtében kialakuló abnormális felnőttkori agresszió szabályozásában szerepet játszó agyi epigenetikai mechanizmusok, azaz a DNS szekvencia megváltoztatásával nem járó genetikai módosulások vizsgálata. Tervezett kutatásunk a gyermekkori szociális zavarok felnőttkori agresszióban mutatkozó markáns hatásain, illetve az agresszió és az agyfejlődés hátterében álló epigenetikai mechanizmusok meglétén alapul. Célunk az epigenetikai hatások feltárása az emocionális agresszió csoportunk által kifejlesztett állatmodelljében. Az elmúlt években kísérletsorozatunkban kimutattuk, hogy patkányok anyától való elválasztás utáni szociális izolációja – a gyermekkori elhanyagolás laboratóriumi modellje – markánsan megnöveli a szociális kihívásokra adott stresszválaszt és autonóm aktivációt felnőttkorban, továbbá fokozott és abnormális agressziót és a szociális kommunikáció markáns zavarait eredményezi. Az egyedül nevelkedett állatok felnőttkori reszocializációja – szociális csoportba való helyezése – nem enyhíti a kóros agressziót. Eredményeink szerint a viselkedési változásokat az agresszió szabályozásában szerepet játszó egyes agyterületek (mediális profrontális kéreg, mediális amigdala, hipotalamikus támadási zóna) fokozott aktivációja kíséri. Előzetes eredményeink a háttérben álló epigenetikai változásokra utalnak: elválasztás utáni szociális izoláció hatására markáns krónikus DNS-metilációs változások mutatkoztak az agresszió szabályozásában kulcsszerepet játszó agyterületeken, a prefrontális kéregben és a mediális amigdalában, valamint agresszív interakció hatására a viselkedési válasszal összefüggő akut metilációs változásokat találtunk.
A tervezett kísérletek középpontjában az agresszió irányításában döntő szerepet játszó és az abnormális agresszió terápiás kezelésében is elsődleges szerotonin, illetve a P-anyag neurotranszmitter rendszerek célgénjeinek epigenetikai szabályozása áll. Célunk egyes releváns gének expressziójában bekövetkező változásainak leírása az agresszió szabályozásában szerepet játszó agyterületeken, illetve azon konkrét epigenetikai folyamatok megismerése, melyek ezeknek a változásoknak a hátterében állnak. Újabb eredményeink szerint a korai szociális izoláció hatására megjelenő abnormális agresszió hátterében a monoamin-oxidáz A (MAOA), valamint az 5-HT1a és NK-1 receptorok expressziójának agyterület-specifikus megváltozása áll.
Kutatásunk során vizsgálni kívánjuk még a specifikusan epigenetikai folyamatokra ható vegyületek hosszútávú hatásait korai serdülőkor és felnőttkori re-szocializáció során. Kísérleti megközelítésünk nagy jelentőséggel bírhat, mivel az epigenetikai változások potenciálisan visszafordíthatóak, így terápiás beavatkozások célpontjait jelenthetik.
A projekt keretében a részletes viselkedés-vizsgálatokat számos releváns technikával, többek között immunhisztokémiai, RT-PCR, metiláció-specifikus PCR, Western blot módszerekkel, akut és krónikus farmakológiai kezelésekkel, hormonmérésekkel illetve biotelemetriai mérésekkel ötvözzük.
Kutatásunk célja tehát a korai averzív szociális hatások indukálta felnőttkori kóros agresszivitást eredményező neuronális plaszticitási alapmechanizmusok, azaz epigenetikai folyamatok feltárása.
Jelentkezési határidő: 2020-09-01
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
