Jóllehet a kulturális és nyelvi relativizmus az antropológiai kutatások alapja – e szemlélet nélkül maga a diszciplína is értelmezhetetlen –, és eredményes kutatások sokasága igazolja létjogosultságát, a kulturális – és az ezzel szoros interakcióban álló nyelvi relativizmus a 20. század főáramlatait jelentő, a logikai pozitivizmusból kinövő humán tudományi megközelítések mellett sokszor háttérbe szorult. Az univerzalizmus még a század végén is uralta a humán tudományokat, általános kulturális magyarázóelveket keresve. Az univerzalista megközelítések hátterében többnyire a teológiai vagy racionalista dualizmus áll, ennek következtében e leírások sokszor célelvűek, nem egyszer expliciten ki sem mondott előföltevéseikhez, tételeikhez keresve igazolást. Úgy látszik azonban, hogy paradox módon a kultúrának lényegében csak azon alapelemei tekinthetők univerzálisnak, amelyek az ember biologikumában vannak kódolva, és a csoportban élést segítik (szabálykövetés, harmonizálás, csoportlojalitás stb.). Ezek az alapelemek azonban az egyes kultúrákban csak szubszimbolikus szinten jelennek meg, az egyes kultúrák tényleges megvalósulásaiban (rítusaiban, szabályaiban, szokásaiban stb.) – minthogy a kultúra megjelenési formái és ezek biológiai alátámasztásai nem transzparensek – nem. Az evolúciós keret mutatja meg azt is, hogy az univerzálist, vagy annak tekintettet dekonstruáló, a kultúrát mint szabályrendszert és a jelentésértelmezéseket az egyén szintjére lokalizáló radikális konstruktivizmus azonos lényegű az univerzalizmussal, és mindkét fölfogás alapja a privátnyelv-fölfogás.
előírt nyelvtudás: angol felvehető hallgatók száma: 2
Jelentkezési határidő: 2020-09-15
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
