témavezető: Szabó László
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A csecsemők 10%-nál alakul ki az egészséges fejlődést zavaró nem szervi probléma. Ez táplálási nehezítettséget, viselkedés zavart, érzelmi zavart eredményez. Ezen esetekben nem igazolódik organikus eltérés. A regulációs zavarok klinikai szempontból a csecsemő, kisgyerek pszichés vagy pszichoszomatikus megbetegedési formái, leggyakrabban excesszív sírás, krónikus nyugtalanság, alvászavarok, táplálkozási, gyarapodási zavar formájában jelennek meg. E korai viselkedésszabályozási nehézségek nem egyértelmű orvosi, vagy egyértelmű pszicho szociális problémák. A tünetek háttere komplex a gyermek, a szülők és a társas környezet problémái együttesen alakítják ki.
A klasszikus regulációs zavarok mellett érzelmi-, kötődési problémák, a játék iránti érdeklődés hiánya, fejlődésbeli elmaradás mutatkozik.
A koragyermekkori regulációs zavarok megelőzése, felismerése, kezelése jelenleg nem kielégítően megoldott Magyarországon.
A megelőzés a fontos, melyben a védőnői hálózat, házi gyermekorvosok, bölcsődék, óvodák, családsegítők, nevelési tanácsadók vehetnek részt.
Először a táplálással kell foglalkozni. Az anyatej nem csak táplálék az újszülött, a csecsemő számára, hanem nagyon fontos immunanyagokat, az idegrendszer fejlődéséhez szükséges összetevőket tartalmaz. A WHO irányelvei szerint a kizárólagos szoptatást 6 hónapos korig minden csecsemőnek szükséges lenne. A csecsemők több mint fele nem szopik 6 hónapos korában. Ezen okok feltárása és természetesen kiküszöbölése a egyik célja a felmérésnek.
Másik oldalról a mesterséges táplálékok, tápszerek egyre jobban hasonlítanak az anyatejhez. Ezen fejlődést, fejlesztést, s ezek hatásait vizsgáljuk a csecsemők fejlődésére.
A csecsemő- és a kisgyermekkor pszichés fejlődésének jelentősége, leginkább az egészséges fejlődés feltételeinek és annak zavaró tényezőinek feltárása, a fejlett ipari országokban már évtizedek óta a tudomány és a gyakorlat lényeges tárgya. A perinatális kor pszicho fiziológiájának megismerése, valamint a csecsemőkutatás és a kötődéselmélet tudományos vizsgálatainak eredményei nagymértékben hozzájárultak a csecsemő- és kisgyermekkor egészséges és rendellenes pszichés fejlődésének feltárásához és tudományos magyarázatához. A csecsemő alkalmazkodása a külvilághoz nem minden esetben optimális. A gyorsütemű korai fejlődés, mint ez az emberi csecsemőre jellemző, ugyanúgy magában hordozza a viselkedési „kisiklások”, valamint a pszichés fejlődési zavarok lehetőségeit, mint a későbbi gyermekkori fejlődés. Bár a koragyerekkori regulációs zavarok tünetei napjainkig a köztudatban ismert jelenségként léteztek, de elsődlegesen a gondozás-nevelés problémáinak számítottak, melyek megoldásával a családok többé-kevésbé magukra maradtak. Így a koragyerekkori regulációs zavarok kezelése és gyógyítása nem történt meg, és mindez a gyerekek további egészséges pszicho szociális fejlődését nagymértékben hátráltatta. Sok esetben a nem megoldott koragyerekkori regulációs zavarok a későbbi gyerekkorban más tünetekben folytatódtak, azaz tünetváltás formájában továbbra is megőrizték negatív hatásukat. Mind a köztudatban, mind orvosi körökben napjainkig nehezen elfogadott tény, hogy csecsemő- és kisgyermekkorban is felléphetnek viselkedési nehézségek vagy lelki problémák, amelyek nem organikus eredetűek, hanem pszichés vagy pszichoszomatikus megbetegedések.
A védőnőknek, gyermekorvosoknak nagy szerepük ezen problémák felismerésében, kezelésében.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2020-12-06
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
