témavezető: Kis Zoltán
helyszín (magyar oldal): Országos Közegeszségügyi Intézet helyszín rövidítés: OKI
A kutatási téma leírása:
A veszélyes kórokozók esetén a tünetek sokszor nagyon hasonlóak egymáshoz, így a bakteriális és virális eredetű fertőzések differenciáldiagnosztikájának kiemelt szerepe van az azonosításban. Számos faktor következményeként (például klímaváltozás, globalizáció) Európa-szerte emelkedő tendenciát mutat az úgynevezett felbukkanó (trópusi/szubtrópusi zoonotikus vírusok, human babesiosis) és újra-felbukkanó (anthrax, tuberculosis) fertőzések megjelenése/terjedése. A klímaváltozás következtében a fertőzések terjesztésében szerepet játszó vektorok földrajzi elterjedése megváltozhat, aktivitásuk növekedhet (pl. tularémiát vagy a Krími-kongói vérzéses lázat terjesztő kullancsoké) ezáltal olyan zoonózisok is megjelenhetnek hazánkban, amelyek korábban ismeretlenek voltak. A technológiai fejlődés következtében az importált esetek száma is növekedik. Ezek a kórokozók alacsony fertőzési indexük és magas fertőzőképességük révén a bioterror cselekményekben is aktív szerepet játszhatnak.
A kórokozó minél gyorsabb azonosítása és annak pontossága kulcsszerepet játszik a veszélyes kórokozók által okozott betegségek terjedésének megelőzésében. A minél korábbi diagnosztika felállításához a bakteriális (anthrax, pestis, brucella, burkholderia, tularémia) vagy virális (ebola, krími-kongói vérzéses láz, stb) kórokozó elkülönítésére elengedhetetlen a multiplex konvencionális, vagy a valós idejű PCR alapú molekuláris diagnosztikai panelek kidolgozása, ezáltal segítve a megelőző járványügyi intézkedések foganatosítását és a specifikus kezelés elindítását. Azonban a molekuláris biológiai eredmények nem minden esetben adnak megfelelő választ, több esetben szerológiai módszerek alapján történik a kórokozó azonosítása. A veszélyes kórokozók esetében az immunológiai reakciókon alapuló módszereknél egyre inkább az in-house eljárások (ELISA, immunfluoreszcens, Western-blot) kerülnek előtérbe. Könnyebben adaptálhatóak a regionális viszonyokhoz, specificitásuk-szenzitivitásuk jól jellemezhető a hazai referencia anyag felhasználásával. Az előzetes eredmények megerősítésében fontos szerepet játszik a tenyésztés, ami veszélyes kórokozók esetén humán beteganyagokból sokszor igen nehezen végezhető, különleges körülményeket, laboratóriumi hátteret igényel. Ezért kiemelt feladat az izolálási módszerek (szöveti- és állatmodell, speciális médiumok) fejlesztése és optimalizálása a pontos diagnózis felállítása érdekében. A bakteriális izolátumok species vagy szubspecies szintű azonosítása biokémiai reakciókkal gyakran több napot vehet igénybe. A MALDI-TOF segítségével a tenyésztés utáni megerősítő vizsgálat eredménye akár néhány órára is lerövidíthető. Mivel veszélyes bakteriális kórokozók esetén a hagyományos inaktiválási technikák nem alkalmazhatóak, ezért új biztonságosabb kémiai inaktiválási metodikák kidolgozására van szükség, melyek a felvett spektrumot nem befolyásolják. A pontosabb eredmények érdekében szükséges referenciaspektrumok minél szélesebb körű felvétele a különböző inaktiválási eredmények összehasonlítása érdekében. A bakteriális kórokozók esetén egyre növekvő problémát mutat a rezisztencia gének terjedése, melyek a veszélyes bakteriális kórokozók esetében kiemelten kell kezelni. Az antibiotikum rezisztencia hagyományosan korong vagy leves alapú antibiotikum érzékenységi módszerrel mutatható ki, de ezen kórokozók esetén fontos tényező a rezisztencia mielőbbi meghatározása. Ez történhet akár molekuláris vizsgálatok alapján (PCR, real-time PCR, szekvenálás), vagy új módszerek kombinációjával (pl. MALDI-TOF készülékkel antibiotikum bontás vizsgálata). Ezen módszerek segítséget nyújthatnak új antibakteriális vagy antivirális hatóanyagok in-vitro és in-vivo tesztelésében. A hazai referencia és izolált importált törzsek, nemzetközi referencia törzsek adják az alapját ezen módszerek beállításának és optimalizálásának, valamint a hazai veszélyes kórokozó törzsek (pl. tularémia, brucella, anthrax) antibiotikum profiljának meghatározásában. A járványügyi mikrobiológiai vizsgálatok során kiemelt jelentőségű az esetek közötti összefüggések feltárása. Ehhez szükséges az egyes törzsek, izolátumok species, subspecies szintű meghatározása, a teljesgenom-szekvenálás mellett az MLST, MLVA profilok, valamint fágérzékenység jellemzése, mert ezek adhatnak információt az egyes esetek kapcsolatáról. Hazai izolátumok esetén eddig nem történt meg a geográfiai területekhez köthető lokalizáció (pl. Bacillus anthracis járványok), ami nagyban segítené egy járvány alkalmával a származási hely megállapítását.
Jelentkezési határidő: 2020-12-06
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
