témavezető: Pápay Judit
helyszín (magyar oldal): SE- I.Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A tüdőrák világszerte vezető daganatos halálok, az összes daganat okozta halálozás 23-25 százalékáért tehető felelőssé. A konvencionális sebészi, chemo- és sugárterápiás lehetőségek mellett az utóbbi másfél évtizedben egyre jelentősebb szerepet kap az egyénre szabott kezelés tervezése. Ennek hátterében az az orvostörténeti szempontból csaknem forradalmi felismerés áll, hogy egyes daganatok növekedése bizonyos sejtfelszíni növekedési faktorok folyamatos aktivációjával hozható összefüggésbe, s hogy ez az aktivitás célzottan gátolható.
2004-ben vált ismertté az a megfigyelés, amely szerint bizonyos nem-kissejtes tüdőrákokban – főként nem dohányzó középkorú ázsiai nőbetegek adenocarcinomái esetében – a daganatsejtek nagyfokú érzékenységet mutatnak az EGFR-t gátló gefitinibbel és erlotinibbel szemben. Ez a tapasztalat vált későbbiekben a tirozinkináz-gátló, egyénre szabott kezelés alapjává.
A sejtekben zajló jelátviteli utak feltérképezése további információkat szolgáltatott nemcsak a folyamatok megismerésére, hanem az így kiválasztható és befolyásolható, egymást segítő vagy gátló lépésekre.
Az utóbbi évben fokozott figyelem irányult a PI3K-AKT útvonalra és a hatásának következményeként aktiválódó mTOR kinázra (mTOR – mammalian/mechanistic target of rapamycin, szerin/treonin kináz). Az mTOR élettani körülmények között a növekedési faktorokra adott „transzlációs választ” szabályozza a fehérjeszintézis szereplőinek (például riboszomális fehérje S6-kináz és a 4E-BP fehérjék) foszforilációjával. Ez a kináz szabályozza a sejtnövekedést, proliferációt, motilitást és túlélést, hasonlóan a gén transzkripciót és protein szintézist, amelyek hormonok, növekedési faktorok és tápanyag-, energiaellátottság eredményeként jönnek létre.
Az mTOR aktivitása és lokalizációja – sejttípustól függően és feltehetően a sejtet ért jelek eredményeként – változik. Kimutatták a sejtmagban és a citoplazmában is (a mitokondriumokban, endoplazmás retikulumban). A rapamycin olyan szer, amellyel ezt az utat szelektíven az mTORC1 komplex gátlásával befolyásolni lehet, jelenleg számos rapamycin származék és az mTORC2 gátló hatású illetve más az mTOR kináz és egyéb jelátviteli utat gátló hatású szer tesztelése zajlik. AZ EGFR gátló kezelésekkel szemben megjelenő/kialakuló rezisztencia hátterének vizsgálata, a rezisztencia áttörésekor potenciális célpont lehet a daganatsejtek mTOR kináz aktivitása is. Az mTOR szerepének vizsgálata egyre nagyobb szerepet kap a nem-kissejtes tüdőrákok eseteiben is. A kutatási téma célkitűzése éppen ennek a folyamatnak a pontosabb megértését szolgálja, összefüggést keresve a különböző nem-kissejtes tüdőrákok szövettani altípusaival –laphámsejtes carcinoma, adenocarcinoma – kapcsolatban. Keressük azokat a tényezőket, amelyek hatással lehetnek az áttétképzésre, esősorban a betegek sorsát gyakran megpecsételő agyi metasztázis kialakulására.
Már kezelt tüdőrákos betegek primer tumoraiban vizsgáljuk a neoadjuváns terápia hatása és az mTOR jelút változásai közötti esetleges összefüggéseket. További terveink része a tumorokban együttesen előforduló molekuláris szintű változások egymásra gyakorolt hatásának vizsgálata – a már ismert EGFR, K-ras státusz eseteiben. Keressük azokat a célpontokat, illetve azokat a markereket amelyek segítséget nyújthatnak abban, hogy karakterizáljuk azokat az eseteket , ahol a PI3K/Akt/mTOR útvonal gátlás hatékony eszköze lehet a tüdő daganatok kezelésének, a jelenlegi terápiával szembeni rezisztencia áttörésének.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2020-12-06
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
