Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Mandl Péter
Neuroimmunológiai és neuro-oszteoimmunológiai mechanizmusok szerepe reumatológiai betegségekben

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Semmelweis Egyetem
klinikai orvostudományok
Molekuláris orvostudományok Doktori Iskola

témavezető: Mandl Péter
helyszín (magyar oldal): Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet
helyszín rövidítés: ORFI


A kutatási téma leírása:

Míg az oszteoimmunológia általában véve a csont- és immunrendszer kölcsönhatásaival foglalkozik, a neuro-oszteoimmunológia az idegrendszer szabályozó szerepét vizsgálja ez utóbbi két szervrendszer működésének vonatkozásában. A csont- és az immunrendszer közötti fennálló szoros és bonyolult kapcsolatért számos közös receptor, ligand, szignálmolekula és transzkripciós faktor felel, e kapcsolatok fő ”színtere” pedig a csontvelő, amely egyfelől az immunrendszer sejtjeinek kialakulásában, másfelől, éppen az immunsejtek által termelt citokineken keresztül, a csonthomeosztázist meghatározó folyamatokban is alapvető szerepet játszik. Számos ilyen citokin, így például a RANKL (receptor aktivátor nukleáris faktor kappa béta ligand), a monocita kolóniastumuláló faktor (M-CSF), a tumor nekrózis faktor alfa (TNFα), különböző interleukinok ill. az interferonok a csont lebontásáért felelős ún. osteoclast sejtek képződésének és így a csontanyagcserének alapvető mediátorai.
Az ízületi homeosztázist szabályzó jelenleg ismert idegrendszeri szabályzó hatások három fő rendszeren: a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszeren, valamint az afferens, érző idegrostokon keresztül érvényesülnek. Ez utóbbi rendszer felszabaduló mediátorai közül elsősorban a P-anyag révén, a neurokinin 1 (NK1) receptoron hatva összeségében gyulladáskeltő hatással bír az ízületi belhártyára (synovium). E hatást ellensúlyozza a szimpatikus idegrendszer, amely ismert neurotranszmitterein, noradrenalinon, adrenalinon és adenozinon keresztül, döntően β2 adrenerg receptorokon hatva immunsejtekben fokozza a gyulladásgátló és egyúttal gátolja a gyulladáskeltő citokinek termelését, a celluláristól a humorális immunitás irányába tolva el az immunválaszt. A fenti hatások azonban csak a neurotranszmitterek magas koncentrációja esetén jönnek létre, míg alacsony koncentrációban ugyanezen mediátorok hatása az adrenerg α1 receptorokra összpontosul, ahol a β2 receptorral ellentétben a gyulladáskeltő hatást erősítik. Rheumatoid arthritises betegek synoviumában a szimpatikus idegrostok számának csökkenését, és a gyulladáskeltő hatású érző idegrostok számának növekedését, emelkedett P-anyag szintet észleltek. Mindezen tényezők hozzájárulnak a reumatológiai betegségekben észlelhető gyulladáskeltő túlsúly létrejöttéhez, amelynek egyik fontos eleme az ízületi homeosztázis idegrendszer szabályozásának zavara. Folyamatba lévő kísérleteimben mind humán, mind állati synoviumban vizsgálom a különböző neurotranszmitter receptorok megoszlását, a beidegzés mértékét és esetleges korrelációját a betegség mértékével, aktivitásával.
A paraszimpatikus idegrendszer kapcsán az elmúlt néhány év eredményei alapján a figyelem a kolinerg gyulladásos reflexre, irányult, amely a n. vaguson keresztül létrejövő, acetilkolin-mediálta gyulladásgátló hatásban nyilvánul meg. A vagus aktivitás illetve az ebben a rendszerben érintett nikotinos acetilkolin receptorokon (nAChR) hatást kifejtő kísérleti gyógyszerek jótékony hatását többek között kollagén-indukált athritisben is igazolták. Saját neuro-oszteoimmunológiai munkám során igazoltam, nAChR-ok megtalálhatóak osteoclastokon és alapvető szerepet játszanak a csont-anyagcsere szabályozásában egérben. A csont- és immunsejteken található receptorok esetleges terápiás célpontot jelenthetnek, reumatológiai betegségekben, köztük rheumatoid arthritisben. A doktori program keretén belül állatkísérletes, sejtenyészeten illetve molekuláris biológiai eljárásokon alapuló technikák végzésére nyílna lehetőség a fent vázolt tudományterületeken.
A doktori iskola hallgatói megismerhetik e komoly fejlődés alatt álló tématerület irodalmát, elsajátíthatják a kísérletek elvégzéséhez szükséges technikai jártasságot, munkájuk során önálló kísérletek tervezésére és elvégzésére is lehetőségük nyílik. Eredményeiket impakt faktoros nemzetközi lapokban közlik, részt vesznek hazai és külföldi kongresszusokon, részképzéseken.

felvehető hallgatók száma: 3

Jelentkezési határidő: 2020-10-17


2020. X. 20.
ODT online ülés
Az ODT következő, online ülésére 2020. november 6-án 10.00 órakor kerül sor.

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )