témavezető: Lakatos Péter
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A pajzsmirigybetegség a második leggyakoribb endokrin (anyagcsere) zavar. A téma kiírására emellett az ad aktualitást, hogy magas prevalenciája mellett a pajzsmirigy megbetegedései számos közvetett hatással is bír – kiemelnénk ezek közül a kalcium- és csontanyagcserére, szénhidrát anyagcserére és kardiovaszkuláris rendszerre való hatásait.
Az utóbbi években az évente felderített pajzsmirigyrákos megbetegedések száma drámaian emelkedett, melynek egyik oka az lehet, hogy a rutindiagnosztika egyre kifinomultabb módszereket alkalmaz. Az elmúlt évtizedben sikerült több olyan, az örökítő anyagot (genomiális DNS-t) érintő mutációt felderíteni, amelyek előfordulása gyakoribb az egyes pajzsmirigydaganatokban.
A leggyakoribb pajzsmirigydaganat a papillaris carcinoma, mely a pajzsmirigytumorok 60-80%-átteszi ki. Ezen tumor gyakran multifokális és bilaterális elhelyezkedésű és, korán ad metastasisokat a nyaki nyirokcsomókba. A follicularis carcinoma a pajzsmirigydaganatok körülbelül 12-15 %-át adja és jellemzőn az idősebb korosztálynál, főleg nőkben alakul ki. Férfiakban való előfordulás esetén a kórjóslat rosszabb. A medullaris carcinoma a C-sejtek kóros elváltozásából ered és az összes pajzsmirigydaganat 5-7%-át képezi. A differenciálatlan, anaplasticus pajzsmirigydaganatok a rosszindulatú tumorok 2-5%-át teszik ki, jellemzően idősebb nőkben alakulnak ki és prognózisukat tekintve a legkedvezőtlenebbek. Oly mértékben agresszív elváltozások, hogy már gyakran már felismeréskor áttétek mutathatók ki a nyaki mediastinális nyirokcsomókban vagy akár távolabbi helyeken.
A pajzsmirigyben lévő tapintható és látható göbök előfordulása jóval gyakoribb a jódhiányos területeken. A göbök képződésének oka lehet thyreoiditis, benignus adenoma, cysta, megnagyobbodott parathyreoidea, vagy valamely lebeny agenesise a másik lebeny kompenzációs hyperlasiájával. Szcintigráfiás vizsgálat során a felvett izotóp mennyiség alapján – a normál pajzsmirigyállományhoz viszonyítva – megkülönböztetünk fokozott felvételű („forró”) és csökkent felvételű (hideg”) valamint átmeneti („intermedier”) göböket. A hideg göbök körülbelül 5%-a malignus vagy malignizálódik a jövőben. A diagnosztika feladata azt megállapítani, hogy melyik hideg göb malignizálódott már vagy fog a későbbiekben daganatosan átalakulni. A mindennapi diagnosztikában rutinná vált az ultrahangvizsgálat. A mellett a hideg göbök ultrahangvezérelt vékonytű-biopsziás citológiai vizsgálatával információt kaphatunk a göbök természetéről, ám ez a módszer 10-4 %-ban bizonytalan eredményt ad. Jelenleg a műtétileg eltávolított, malignusnak gondolt göbök 56%-a malignus valóban, a többi mind felesleges terhelést jelent a betegek és az egészségügyi ellátórendszer számára.
Mindezek alapján fontos egy új, hatékonyabb és molekuláris diagnosztikai eljárásokat is felhasználó diagnosztikus módszer kifejlesztése, ugyanis a mutációk jelenléte a benignus laesiókban előrevetítheti a malignus átalakulás lehetőségét, hozzájárulva annak eldöntéséhez, hogy melyik „hideg” göb műtéti eltávolítására van feltétlenül szükség.
Összefoglalva, a fenti vizsgálatoktól a következőket várjuk el:
1. A pajzsmirigydaganatokra jellemző, tumordifferenciációt segítő mutációk, génátrendeződések pontosabb ismerete.
2. Új diagnosztikus módszerek kialakítása az endokrinológiai gyakorlatban.
3. Új terápiás protokollok, kombinációk kidolgozása.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2020-08-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
