 Globalizáció és emberi jogok TÉMAKIÍRÁS Intézmény: Pécsi Tudományegyetem állam- és jogtudományok Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola témavezető: Szabó Gábor helyszín (magyar oldal): PTE ÁJK Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék helyszín rövidítés: POLTU A kutatási téma leírása: A globalizáció folyamatai jelentősen átrendezték a politika és a jogalkotás tereit. Komoly előrelépések könyvelhetők el a nemzetközi jog terén, amennyiben az egyetemesnek tételezett emberi jogi rezsim kiépülése előrehaladt, regionális emberi jogvédelmi rezsimek jöttek létre, több vonatkozásban javult az alapvető emberi jogok megsértőinek elszámoltathatósága. Ugyanakkor az emberi jogi követelmények gyakorta tűnnek a kulturális-civilizációs különbségek szempontjai és a gazdaságok teljesítőképességének szempontjai iránt közömbösnek. Mindezek alapján a globalizáció jövője alapvetően határozza meg az érvényesíthető emberi jogok jövőjét. A globalizáció dinamikáinak hatása is sejthető a fejlődéshez való jog, mint emberi jog deklarálásában. A globalizáció modernizációs hozadéka és ennek a világban való egyenlőtlen terjedése jelentősen formálja mind az emberi jogokról való gondolkodást, mind az emberi jogok érvényesítésének esélyeit. A gazdasági-pénzügyi globalizáció átformálja a hatalom tereit, kihat a gazdasági, szociális emberi jogok helyzetére, a személyek biztonságának számos aspektusára. Az emberi létfenntartás alapjainak védelméről szóló jogforrások (pl. az 1966-os Egyezségokmány) hatályba lépése óta a gazdasági növekedés olyan formái nyertek teret, vagy folytatódtak, melyek nem szolgálták, vagy éppen veszélyeztették a nevezett célt. Megváltozott az állam és a piac viszonya, gyakran külső hatások, kényszerek következtében. A szegényebb országok esetében tipikusan, de fejlettebb országok esetében sem ritkán, gyengül a kormányok képessége az emberi jogok garantálására. A Strukturális Átalakítási Programok (SAP) emberi jogi következményei nagyrészt elszomorítóak. Az érdekérvényesítés és döntéshozatal szintjei a helyi szinttől a globális szintig nyúlnak, jelentős hatalom kerül speciális érdekcsoportok, hálózatok, hadurak, nemzetközi pénzügyi intézmények kezébe, miközben a hatékony demokratikus állam kulcsfontosságúnak tűnik a jogvédelem és a fejlődés szempontjából. Az emberi jogsértések hátterében egyre gyakrabban az ún. strukturális erőszak komplex problémája tűnik fel. A globalizáció kulturális, technológiai szférájának hatásai ugyancsak ambivalensek. A szélesebb körű nemzetközi nyilvánosság jobb esélyeket kínál az egyetemes értékek elfogadásához, vagy legalábbis viszonyulási kényszert idéz elő. Az emberi jogi szempontból elfogadhatatlan tradíciók (pl. nők alávetettsége, fizikai épségük megsértése) azonban továbbra is virulensek. A kulturális- és technológia-transzferek gyengíthetik a közösségek önellátó és önfenntartó, kohéziós képességét, heves ellenreakciókat válthatnak ki, más esetekben pedig az önszerveződés, a helyi viszonyokhoz igazodó fejlődés új távlatait nyithatják meg. A fejlődés kívánatos iránya az emberi jogok egyetemes minimumának garantálása a kulturális sokszínűség megőrzésével együtt. Az ehhez nélkülözhetetlen feltételrendszer feltárása komoly feladat a politikatudományi, jogtudományi és filozófiai kutatások számára. A PTE ÁJK kurzuskínálata több vonatkozásban is tárgyalja az emberi jogok kérdéseit, tételes jogi és elméleti szempontokból egyaránt. A globalizáció általános kérdéseiről, valamint annak speciálisan jogi, kulturális, gazdasági és környezeti kérdéseiről is találhatnak a jogász hallgatók érdeklődésüknek megfelelő tárgyakat. A téma kiemelt aktualitása mindenképpen indokolja, hogy a tudományos munka iránt érdeklődő hallgatók posztgraduális szinten még inkább elmélyülhessenek ebben a sokdimenziós problémában felvehető hallgatók száma: 10 Jelentkezési határidő: 2020-06-19 |