Az uniós jogrend kihívásai a 21. században, különös tekintettel az egyén helyzetére a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben
témavezető: Mohay Ágoston Csanád
helyszín (magyar oldal): PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék helyszín rövidítés: NET
A kutatási téma leírása:
A sui generis jogrenddel bíró szupranacionális Európai Unió előtt megannyi jogi kihívás (is) áll a 21. században. Az intenzív uniós jogalkotás, a szupranacionális és a kormányközi elemek keveredése, az Európai Unió Bíróságának – többek között az egyének jogainak védelmével összefüggésben végzett – jogfejlesztő tevékenysége, a jogalkotóknak és a jogalkalmazóknak tagállamon belül és kívül egyaránt feladatot fog adni az elkövetkezendő években is. Különösen érdekes kérdés a nemzetközi jog, az uniós jog és a belső jog viszonya és egymásra hatása, ezen belül is a nemzetközi jog érvényesülésének kérdése az uniós jogban.
A hagyományos állami hatáskörök jelentős részének az Unió keretei között történő közös gyakorlása egyre jelentősebb és intenzívebb hatással van a bel- és igazságügy érzékeny területére is, egy valóban a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség kiépítése pedig hosszú és komplex szabályozási folyamat, amelynek tényleges megvalósításában a kölcsönös bizalom jogilag nehezen megragadható fogalma is jelentős szerepet játszik. A Lisszaboni Szerződéssel, az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatályba lépésével, illetőleg az Uniónak az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez való tervezett csatlakozásával új perspektívák nyílnak nem csak az Unió és a tagállamok, hanem az egyének számára is. Az uniós polgárság intézménye szintén egyre gyakrabban vet fel az uniós jog magjáig hatoló kérdéseket a Bíróság gyakorlatában.
Az intézmények közötti viszonyrendszer sem statikus (amint azt az intézmények közötti, hatásköri vitákat jelentő jogalap-viták is jelzik), az EJEE-hez történő csatlakozás által pedig az uniós jog és jogalkotás először lesz egy valóban külső emberi jogi standardnak alávetve. Az integrációs intézmények demokratikus legitimációja és a döntéshozatal transzparenciája szintén további kutatásra érdemes, le nem zárult problémája az uniós közjognak, amely folyamatosan felveti a parlamentáris intézmények uniós szerepkörén és jogai újraszabályozásának kérdését.
Az témakör a nemzetközi jog felé is kapcsolódási pontokat kínál, különösen az emberi jogok védelme (v.ö. az Unió nemzetközi kötelezettségei az emberi jogok védelme terén; az emberi jogok extraterritoriális védelme), a kisebbségi jog (mennyiben lép vagy léphet fel az Unió a nemzeti kisebbségek védelme érdekében) és a humanitárius nemzetközi jog (v.ö. KKBP tevékenységek és a humanitárius jog) terén.