Agyunk temporális kérgi része kiemelten fontos szerepet játszik memóriánk kialakulásában, emlékképeink berögzülésében. Diszfunkciója komoly, életminőséget alapvetően befolyásoló, kognitiv deficit kialakulásához vezethet (epilepszia, Alzheimer-kór). Ezen agyterület a környezetünkből jövő nagymennyiségű és meglehetősen heterogén információk egyidejű feldolgozását végzi, magas szinten organizált szinaptikus hálózatokon keresztül. Kiemelkedően fontos szerepet játszik ebben az úgynevezett “temporoammonikus hurok”-ban az entorhinális kéreg, ahova a többi agykérgi területről érkező bemenetek konvergálnak és először kapcsolódnak át. Habár a jelfeldolgozottság szintje már itt is szembeötlően magas (pl: térbeli lokációnk agyi leképezése az úgynevezett gridsejtek által), jelenlegi tudásunk az itt történő mikrohálózat szintű komputációról meglehetősen limitált.
Az entorhinális kéreg különleges citoarchitektúrája és sejtaktivitási mintái miatt más kérgi területeken megismert működési elvek nem teljes mértékig adaptálhatóak erre az agyterületre. Ilyen egyedi tulajdonsága az entorhinalis kéregnek például az általunk korábban felfedezett (Varga és tsai. 2010 Nature Neuroscience), második rétegben elhelyezkedő két, teljesen különböző projekciós sejtpopuláció egyedi “periszomatikus” gátlása. A jelenlegi kutatási projectünk célja, hogy in vivo éber állatokon történő elektrofiziológiai elvezetéssel, optogenetikai, fény ill. elektronmikroszkópos immunohisztokémiai és morfometriai módszerekkel feltérképezzük a specifikus kapcsolási térképét. Eredményeink nagymértékben hozzá fognak járulni annak megértéséhez, hogy agyunk milyen folyamatokon keresztül dolgozza fel és jeleníti meg az érzékszerveink által környezetünkről begyűjtött információkat.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2020-05-15
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
