A történeti korok gyermeknevelési szokásait és általában a gyermekkort jóval kevésbé ismerjük, mint az adott korszak, vagy népességek felnőtt tagjainak életvitelét. A gyermekmaradványok tanulmányozása az utóbbi években került a kutatás előterébe mind a régészet, mind az embertan szempontjából. Egy adott történeti népesség elemzése során a gyermekeket – mint különálló csoportot – általában nem emelik ki, és a közöttük gyakran előforduló patológiai elváltozásokat sem értelmezik mélyrehatóan annak ellenére, hogy a különböző stresszfaktorok (pl. a táplálék mennyisége és összetétele, társadalmi, és környezeti változások) eltérő mértékben hatnak a populáció bizonyos szegmenseire, biológiai szükségletüknek megfelelően. Ezáltal a még fejlődő immunrendszerrel rendelkező, illetve nagyobb táplálékigényű gyermekek általában sokkal érzékenyebbek, és sérülékenyebbek a környezeti, és társadalmi változások szempontjából, melynek köszönhetően az ebbe a korcsoportba tartozó egyéneken végzett vizsgálatok különösen izgalmasnak bizonyulhatnak.
A kutatás célja, hogy a különböző történeti időszakokat és régészeti korokban élt népességek életmódját és életszínvonalát összevessük egymással a gyermekeken keresztül. Kérdésünk, hogy a gyermekek mortalitása és a csoportjaikban megfigyelt paleopatológiai jellegek alapján milyen különbséget vagy hasonlóságot lehet kimutatni az eltérő időben élt közösségek tagjainak életmódja, életkörülményei között, és hogy a csontmaradványok tanúsága szerint hogyan változott a gyermekek életminősége az eltelt évszázadok során.
előírt nyelvtudás: angol ajánlott nyelvtudás (magyar oldal): magyar, német felvehető hallgatók száma: 2
Jelentkezési határidő: 2019-12-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
