Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Szabó István
1848 utáni magyar alkotmányfejlődés, Legújabb kori német és osztrák alkotmányfejlődés

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
állam- és jogtudományok
Jog- és Államtudományi Doktori Iskola

témavezető: Szabó István
helyszín (magyar oldal): PPKE JÁK
helyszín rövidítés: PPKE


A kutatási téma leírása:

Kutatásaim kezdetben a legújabb kori magyar alkotmányfejlődés tárgykörére terjedtek ki, ezen belül is az államfő jogállására. Később – külföldi ösztöndíjak elnyerésével – lehetőségem nyílott az európai alkotmányfejlődés párhuzamos kutatására is, amelyen belül elsősorban a közép-európai államokra koncentráltam. Így született meg doktori (PhD) értekezésem az első világháborút követő német államfői intézmény feldolgozásából, amely könyv formájában is megjelent. A doktori (PhD) fokozat megszerzése után ez indított el az összehasonlító alkotmánytörténet irányába. A polgári kort, mint kronológiai periódust megtartva, a magyar és a közép-európai államok alkotmányfejlődésének átfogóbb vizsgálatába kezdtem bele.
Az összehasonlító elemzés nem mellőzhette a polgári kori magyar államszervezet vizsgálatát sem, amely témakörökből – a tananyagfejlesztéssel is összefüggésben – már a doktori (PhD) fokozat megszerzése előtt jelentek meg publikációim. Az államfő jogállásán túl az országgyűlés, valamint az igazságszolgáltatás szervezetét és működését tárgyaltam. Ezt követően, bár nem ilyen részletességgel, foglalkoztam a környező államok két világháború közötti államszervezetével is.
Közép-Európához ragaszkodva kutatásaimnak jelentős periódusa volt a német alkotmányfejlődés 1806 és 1945 közötti időszakának feldolgozása, amelyről egy önálló kismonográfiát is megjelentettem. Ezt követte az osztrák-magyar közjogi kapcsolat elemzése, elsősorban annak 1867 és 1918 közötti időszakára koncentrálva. Következő lépésként pedig az 1918 utáni osztrák államberendezkedés részletesebb feldolgozása került napirendre, amely habilitációs értekezés témája lett.
Ebben igyekezetem szintetizálni munkám eddigi eredményeit, kutatásaim során ugyanis a régió alkotmányainak kiterjedtebb vizsgálata a két világháború közötti időszakot ölelte fel. Az alábbiakban összefoglalt habilitációs téziseimnek is ez képzi a gerincét. Az összehasonlító elemzés előtt azonban összefoglaltam a polgári kor német és osztrák államfejlődésének főbb állomásait, amelyből érthetővé válik, hogy milyen történelmi gyökerekből alakult ki két világháború közötti államszervezetük.
Az összevetést négy államra terjesztettem ki, amelyek Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia és Németország. Választásom azért esett rájuk, mert erős kölcsönhatások fedezhetők fel közöttük. Bár Ausztria és Magyarország 1867 után belső államszervezetét egymástól függetlenül építette ki, kapcsolódási pontok azonban nyilvánvalóan voltak közöttük. Csehszlovákia pedig az Osztrák-Magyar Monarchia két alkotó államának területén jött létre, ahol az államszervezet felépítésére különösen az osztrák hatások voltak erősek. Ezen három államnál tehát a kapcsolatok a közös történelmi múltból eredtek. Németországgal a tradicionális hatások kisebbek voltak, hiszen a német egység létrejöttekor (1867) Ausztria teljesen kivált a német államok közösségéből. A kölcsönhatás nem az alkotmány létrejöttekor tapasztalható, hanem annak későbbi módosításaiban. Az osztrák alkotmány 1929-ben elfogadott, mindmáig legjelentősebb novelláján ugyanis erősen érezhetőek a Weimari Alkotmány hatásai. Téziseimet több ponton kiegészítettem a III. Francia Köztársaság és az 1921-es lengyel alkotmány kapcsolódó rendelkezéseinek összehasonlításával is. A francia minta ugyanis az egyetlen bejáratott európai modell volt az 1918-ban a köztársasági államformára áttérő államok előtt. Lengyelország bevonását pedig földrajzi közelsége indokolta.
A két világháború közötti időszak államfejlődésének vizsgálatához még hozzákapcsoltam az osztrák-magyar közjogi viszony tárgyalását. Ennek köréből külön kiemeltem a Pragmatica Sanctiot, amely az egész államközi viszony „alaptörvénye” volt. Kutatásaim során foglalkoztam ennek máig fel nem oldott legfontosabb kérdésével, vajon korlátozta-e a magyar állami szuverenitást, vagy pedig nem. Ezen túl vizsgáltam annak 1918 utáni sajátos utóéletét is, amely a közjog tudós művelőit és a politikai élet szereplőit két szemben álló táborra szakította. Ezt a kérdést pedig a Habsburg-Lotharingiai Háznak a magyar trónhoz való joga jelentette.

felvehető hallgatók száma: 1

Jelentkezési határidő: 2020-06-30

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )