Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Lovas András
Alveolus toborzás hypoxiás légzési elégtelenségben

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Szegedi Tudományegyetem
elméleti orvostudományok
Multidiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskola

témavezető: Lovas András
helyszín (magyar oldal): SZTE ÁOK AITI
helyszín rövidítés: AITI


A kutatási téma leírása:

Az atelektázia miatt jelentkező hypoxiás légzési elégtelenség, melynek hátterében akut tüdőkárosodás (acute lung injury) áll, diagnosztikája és kezelése nagy kihívás az intenzív osztályos gyakorló orvosoknak [1]. A súlyos oxigén hiány miatt indított gépi lélegeztetés a leggyakrabban alkalmazott szervtámogató kezelések közé tartozik a kritikus állapotú betegeknél. Bár a gépi lélegeztetéssel, az esetek nagy részében, javítható a gázcsere a károsító folyamat eliminálódásáig és a tüdő regenerálódásáig, mégis kétélű fegyverrel állunk szemben. A nem megfelelően kivitelezett gépi lélegeztetés a folyamatosan fenntartott volu- és barotraumán, valamint a ciklikusan ismétlődő nyírófolyamatokon keresztül önmagában is súlyos tüdőkárosodást válthat ki [2].
A képalkotó eljárások közül a mai napig a mellkas CT vizsgálat jelenti az aranystandardot a hypoxiás légzési elégtelenség diagnosztikájában [3]. Bár a CT vizsgálat lehetővé teszi, hogy a teljes, kétoldali tüdőről, valamint a mediasztinális szervekről is képet alkothassunk, ahhoz a kritikus állapotú beteg transzportja szükséges, valamint sugárterheléssel is jár. Arról nem is beszélve, hogy reprodukálhatósága az előbbiek miatt csekély, illetve csak egy adott pillanatot rögzít a kezelőorvos számára. Ezzel szemben az elektromos impedancia tomográf (EIT) folyamatos, valós idejű és könnyen reprodukálható információt ad egy tüdőszegmensről közvetlenül a betegágy mellett [4]. A képalkotó diagnosztikákat egészíti ki a respirátor által mért és kijelzett nyomásviszonyok, valamint légzésmechanikai adatok. Ez utóbbiak egészítheti ki az intrapleurális nyomás mérése, melynek segítségével megkapjuk az alveolusokra ténylegesen ható transzpulmonáris nyomás értékét [5].
Nagy hátránya a respirátor által mért viszonyoknak, hogy az inkább csak globális képet ad a tüdőben zajló folyamatokról. Ezzel szemben az akut tüdőkárosodás egyik jellemzője, hogy a súlyosan károsodott régiók mellett egészséges tüdő részek is részt vesznek a gépi lélegeztetés által támogatott gázcserében [3]. Ezen területek megkülönböztetésében lehet segítségünkre az EIT, mellyel fokális légzésmechanikai paraméterek is diagnosztizálhatóak, amennyiben a lélegeztető gép által mért adatokat is bevonjuk az elemzésbe. Utóbbiak nem csak diagnosztikára alkalmazhatóak, hanem az atelektáziás tüdőterületek megnyitását, toborzását is nyomon követhetjük vele, illetve segíthet optimálisan beállítani a lélegeztetési paramétereket, elkerülve a további károsítást [6].
Nincs egyértelmű válasz arra vonatkozóan, hogy súlyos hypoxiás légzési elégtelenségben az asszisztált légzéstámogatás nyújtotta előnyök mellett milyen káros hatásokat okozhat a megtartott spontán légzés. Továbbá nem rendelkezünk kellő információval arról, hogy a megtartott spontán légzés melletti alveolus toborzáshoz milyen nyomásokra van szükségünk, illetve azok milyen hemodinamikai hatásokkal járnak [7].


IRODALOM

1. Chiumello D, Brochard L, Marini JJ et al. Respiratory support in patients with acute respiratory distress syndrome: an expert opinion. Crit Care. 2017;21(1):240
2. Marini JJ. Evolving concepts for safer ventilation. Crit Care. 2019;23(Suppl 1):114
3. Pesenti A, Musch G, Lichtenstein D et al. Imaging in acute respiratory distress syndrome. Intensive Care Med. 2016;42(5):686-698
4. Frerichs I, Amato MBP, van Kaam AH et al. Chest electrical impedance tomography examination, data analysis, terminology, clinical use and recommendations: consensus statement of the TRanslational EIT developmeNt stuDy group. Thorax. 2017;72(1):83-93
5. Yoshida T, Borchard L. Esophageal pressure monitoring: why, when and how? Curr Opin Crit Care. 2018;24(3):216-222
6. Costa EL, Borges JB, Melo A, et al. Bedside estimation of recruitable alveolar collapse and hyperdistension by electrical impedance tomography. Intensive Care Med 2009;35:1132–1137.
7. Lovas A., Szakmány T. Haemodynamic effects of lung recruitment manoeuvres. Biomed Res Int. 2015; 2015: 478970.

előírt nyelvtudás: angol B2
további elvárások: 
TDK munka

felvehető hallgatók száma: 3

Jelentkezési határidő: 2019-12-31


2019. IX. 13.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2019. október 11-én 12.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )