témavezető: Bene Szabolcs
helyszín (magyar oldal): Keszthely helyszín rövidítés: KE
A kutatási téma leírása:
A tej- és húshasznú szarvasmarha-állományokban a borjúnevelés szakasza a választással véget ér. A választott borjakat a tenyészcélban megfogalmazottak, valamint a tenyésztői döntések eredményeként tovább nevelhetjük tenyésztési céllal, vagy hizlalásra, később vágásra küldhetjük. A tenyésztési célú nevelés során a bika- és üszőborjak speciális nevelésben részesülnek, amely a tenyészérettség elérésével, azaz a tenyésztésbe vétellel zárul.
A tenyészérettség megítélése nem könnyű szakmai feladat. A tenyészérettség eldöntésénél rendszerint nem elegendő az élősúly adatokra hagyatkozni, a megfelelő szaporodásbiológiai háttér, ill. a fejlettség ismerete is szükséges. A túl korai tenyésztésbe vétel káros lehet a fiatal üsző fejlődésére és rendszerint rövid hasznos élettartamot eredményez. A nagyon késői tenyésztésbe vétel pedig a gazdasági eredményt ronthatja.
Jelen téma keretében a különböző fajtájú szarvasmarhák tenyészcélú felnevelés alatt mutatott növekedési erélye kerülne értékelésre, összehasonlításra. A tenyésztésbe vétel időpontja eltérő környezetben - akár fajtánként is - más és más lehet, így ennek vizsgálata szintén aktuális feladat. A növekedési erély, ill. a tenyészérettség tulajdonságok örökölhetőségéről, a bikák tenyészértékéről nagyon kevés újszerű információval rendelkezünk, így a kutatás során - ezeken a területeken - új eredményekre számíthatunk. A kutatás az értékmérő tulajdonságok populációgenetikai paramétereinek korszerű, szoftveres becslésére (DFREML, MTDFREML), statisztikai kiértékelésére (SPSS) is kiterjed.
Hazánkban az állattenyésztési populációgenetikai kutatásokban a Pannon Egyetem Georgikon Kara mindig meghatározó szerepet játszott. Saját és országos adatbázisokon számos húsmraha-tenyésztésben fontos értékmérő tulajdonságot (szaporaság, borjúnevelő-képesség, növekedési erély, vágóérték stb.) vizsgáltunk. E munka során apamodell és egyedmodell segítségével örökölhetőségi- és tenyészértékeket is meghatároztunk. Hazánkban elsőként használtuk a "többfajtás" tenyészértékbecslést (Multibreed breeding value estimation) az anyai tulajdonságok vizsgálatára olyan populációkban, ahol egyidejűleg több fajta van jelen. Értékeltük a különböző húsmarhafajták vemhesülését befolyásoló tényezőket, a reprodukciós mutatókat, valamint a borjak születési súlya és az ellés lefolyása közti kapcsolatot is.
ajánlott nyelvtudás (magyar oldal): angol felvehető hallgatók száma: 1