Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Mucsi István
Az obstruktiv alvási apnoe és a kardio-renalis betegségek rizikójának kapcsolata

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Semmelweis Egyetem
elméleti orvostudományok
Elméleti- és Transzlációs orvostudományok Doktori Iskola

témavezető: Mucsi István
helyszín (magyar oldal): Kórélettani Intézet
helyszín rövidítés: SE


A kutatási téma leírása:

Az alvásfüggő légzészavarok közül az obstruktív alvási apnoe szindróma (obstructive sleep apnoe syndrome – OSAS) a leggyakoribb betegség, mely fokozott kardiovaszkuláris kockázattal jár és számos szív- és érrendszeri betegséghez társul. A kórkép fő jellemzője a felső légutak ismétlődő részleges vagy teljes elzáródása alvás alatt, melyet oxigén-deszaturáció és hirtelen ébredés követ. Az apnoés epizódok megváltoztatják az alvás alatti fiziológiás folyamatokat és több olyan kardiovaszkuláris patomechanizmust indítanak el, melyek szerepet játszhatnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában és progressziójában.
Az OSA és a kardiovaszkuláris betegségek kapcsolata komplex, a háttérben álló patomechanizmusok még nem teljesen tisztázottak, de feltételezhető, hogy az alvási apnoe kardiovaszkuláris rizikófaktornak tekinthető. Az alvás alatti ismétlődő apnoés epizódok hatására megváltozik a kardiovaszkuláris rendszer fiziológiás egyensúlya. Intenzív kutatás tárgyát képezik az apnoés epizódok alatti hemodinamikai, neuroendokrin, vaszkuláris és sejtszintű folyamatok, melyek hozzájárulhatnak a kóros kardiovaszkuláris mechanizmusok beindításához, valamint magyarázhatják az OSA és a szív- és érrendszeri betegségek közötti kapcsolatot.
Az apnoe alatt fellépő hipoxia és hiperkapnia szimpatikus idegrendszeri aktivitás fokozódásához vezet, s ez vérnyomás valamint szívfrekvencia–növekedést eredményez. Az apnoe alatti katekolamin–szint emelkedés a vaszkuláris rezisztencia növekedése révén mind a szisztémás, mind a pulmonális vérnyomást megemeli. Az apnoés epizódokat kísérő a mikro-ébredések szintén a szimpatikus aktiváció növekedésen keresztül hozzájárulnak az apnoét követő vérnyomás és szívfrekvencia növekedéshez. Az ismétlődő apnoe epizódok alatt létrejövő hipoxia - a hipoxia/reperfúziós károsodás következtében - oxidatív stresszt okoz. Az endothélium-dependens, vazodilatátor hatású nitrogén-oxid termelődés csökken, míg a vazokonstriktor endothelin szint emelkedik. Egyes feltételezések szerint az intermittáló hipoxia és alvásmegvonás együttesen a gyulladásos markerek (pl. interleukin-6, TNF-alfa és CRP) szintjének emelkedéséhez vezethet, s ez a krónikus gyulladásos állapot is hozzájárul a kardiovaszkuláris betegségek progressziójának fokozódásához.
Vizsgálatainkban hemodializált és vesetranszplantált betegek körében kérdőíves és poliszomnográfiás módszerekkel vizsgáljuk az OSAS gyakoriságát, súlyosságát. Elemezzük az apnoe és a kardiovaszkuláris betegségek fennállása, valamint a kardiovaszkuláris események bekövetkezte közötti kapcsolatot. Megvizsgáljuk, hogy az OSAS fennállása kapcsolatot mutat-e a graft funkció romlásának gyorsabb ütemével vesetranszplantált betegekben. Elemezzük az OSAS és a túlélés közötti kapcsolatot vesebeteg populációkban.
A témával kapcsolatos kutatások a SE Magatartástudományi Intézet Alvásmedicina Munkacsoport keretén belül folynak. E multidiszciplináris munkacsoport egyedülálló keretet biztosít az alvászavarok interdiszciplináris kutatására, számos vizsgálómódszer megismerésére, valamint az eredmények elemzésének, értékelésének elsajátítására. Az e témában végzett kutatáshoz kapcsolódó Ph.D. hallgató megismeri az alvási apnoe epidemiológiájával, klinikai és társadalmi jelentőségével kapcsolatos főbb kérdéseket, kutatási irányokat és a téma szakirodalmát. Megismeri az e területen alkalmazott kérdőíves és műszeres vizsgálómódszereket. A témavezető irányítása mellett bekapcsolódik a munkacsoportban folyó kutatásokba, esetleg új projektet dolgoz ki és indít. Az Alvásmedicina Munkacsoport több európai (Németország, Olaszország) valamint észak-amerikai (Toronto, Michigan, Detroit) munkacsoporttal való együttműködése révén lehetőség van arra, hogy a hallgatók hosszabb-rövidebb tanulmányút keretében bővítsék szakmai-tudományos ismereteiket.

felvehető hallgatók száma: 3

Jelentkezési határidő: 2019-12-31


2024. IV. 17.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )