A helyi gazdaságfejlesztés (HGF), valamint annak sikere gyakran a fenntartható vidéken, a multifunkcionális mezőgazdaságon és az élménygazdaság alapjain nyugszik (Pine & Gilmore 1999; Marsden és Sonino 2008, Renting et al. 2009, Durand és van Huylenbroeck 2003, Madarász et al.).
Ezen a területen, a helyi tradíciókon alapú, magas hozzáadott értékű helyi termékek és a rövid élelmiszer-ellátási láncok (SFSC) a vidéki területek kisvállalkozásainak, valamint azok fejlesztésének egyik legfontosabb tényezője (Kneafsey, 2001, Ray 2001, Moya 2001). A vidéken megjelenő őstermelők, kistermelők képesek javítani a vidék gazdaságán, valamint képesek előmozdítani fenntartható gazdálkodási rendszerek kialakulását, és hozzájárulhatnak a helyi gazdasági regenerációjához (JRC 2013, Hinrichs 2003).
A helyi gazdaságfejlesztés célja, hogy javítsa a térség valamennyi területének gazdasági teljesítményét és életminőségét. A helyi gazdaságfejlesztés olyan folyamat, amelyben a közszféra, a vállalkozói és a civil szféra együtt dolgozik, hogy jobb feltételeket teremtsen a - gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra. "(Világbank, Swinburn et al. (2006, 1. o.))
Helyi gazdaságfejlesztés alatt olyan tudatos beavatkozásokat értünk, amely a gazdasági folyamatok irányát és a gazdasági változás mértékét egyaránt befolyásolják. A helyi gazdaságfejlesztést meg kell különböztetnünk a területfejlesztés, a városfejlesztés, a regionális fejlesztés, a közösségfejlesztés vagy a vidékfejlesztés fogalmától.”(Mezei 2006/4. 85-96. P.) Lengyel Imre megfogalmazása szerint a helyi gazdaságfejlesztés a helyi közösség tudatos beavatkozása a helyi gazdasági folyamatokba. (Lengyel, 2010)
A helyi gazdaságfejlesztésnek klasszikus értelemben 5 ága van:
• helyi termék (szabályozza az 52/2010. (IV. 30.) a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről című FVM rendelet);
• helyi vállalkozások támogatása;
• helyi pénz;
• helyi alternatív energia hasznosítása;
• szociális (önkormányzati gazdaság).
(Czene Zs. és sz.társai, 2010: Területfejlesztési Füzetek 2)
A helyi gazdaságfejlesztés résztvevői tehát az önkormányzati szféra, a helyi vállalkozói szféra (KKV-ék, őstermelők és kistermelők egyaránt), a helyi civil szervezetek, valamint a helyi lakosok.
A helyi termékek, helyi élelmiszerek jelentős szerepet játszanak a helyi közösségek élelmezésében. Ez a tendencia pedig egyre növekszik – a fenntarthatóságban és élelmiszertermelésben betöltött szerepük fokozódni látszik. A helyi élelmiszerekhez kapcsolódó REL-ek (rövid ellátási láncok) kialakítása, szövetkezetek és egyéb együttműködő szervezeti formák kialakítása fontos a fenntartható HGF szempontjából. Erre vonatkozóan a Vidékfejlesztési Program kiírásai is irányt mutatnak: vásárterek, helyi piacok kialakítása, termelői, értékesítői szövetkezetek kilakatása.
A helyi közösségek szerepe ott érhető tetten, amikor arról beszélünk, hogy egy adott településen milyen fejlesztéseket, valamint milyen fejlesztési irányt fogalmaznak meg az ott lakók.
A társadalmi bizalom kialakulása, a társadalmi tőke szerepe jelentős az egyes települések társadalmi és gazdasági életében egyaránt. Az interperszonális és intézményi bizalom különböző formái és az együttműködési normák szociális hálózatokká alakulnak (Füzér Katalin: The Social Theory of Trust and the Sociological Theory of Social Capital) – ezen hálózatok segítéségével válhat fenntarthatóvá és sikeressé, versenyképessé egy adott terület. (Például: vizsgálták észak és dél Olaszország példáján keresztül, hogy a társadalmi bizalom megléte hogyan befolyásolja az egyes területek sikerességét. (Making Social Capital Work: A Review of Robert Putnam Making Democracy Work: Civic Traditions in Modern Italy: a tizenkilencedik század utolsó évtizedeiben alig találtak jelentős gazdasági különbségeket az olasz félszigeten.
Emilia-Romagna és Calabria régiókban a munkaerő ágazati összetétele és életminősége nagyjából hasonló volt. A századfordulótól kezdve azonban a fejlődésük egymástól eltérően zajlott, ami a gazdag észak és a szegényített Mezzogiorno közötti gazdasági különbséghez vezetett. Már azelőtt, hogy gazdaságuk elkezdett eltérni, ezek a régiók szignifikánsan eltérő társadalmi tőkével rendelkeztek. Putnam meggyőzően mutatja be, hogy a társadalmi tőke szintje a századfordulón (és nem a gazdasági feltételek) a gazdasági fejlődés mai szintjét tükrözik. "A polgári hagyományok a társadalmi-gazdasági fejlődés jelenlegi szintjeinek egyenletesen erős előrejelzői lehetnek, még akkor is, ha állandó fejlődésünknek korábbi szintjeit hordozzuk is tovább magunkkal.")
A kutatási téma fókuszában a HGF sikerességének, valamint a siker faktorainak vizsgálata áll. Az adatok feldolgozása mind szekunder, mind pedig primer adatokkal kell, hogy történjen. Ez utóbbi felméréshez terepmunka szükségeltetik, olyan adatok felvételével, amelyek adatbázisokban nem lelhetőek fel: ilyen például a társadalmi bizalom, a társadalmi tőke jelenléte, erőssége, a helyi összefogások felmérése, a helyi vállalkozások, őstermelők támogatottsága, REL-ák, termelői és értékesítői szövetkezetek kialakulásának lehetőségei.
A kutatási téma előzményei:
A Helyi gazdaságfejlesztés (angol és magyar nyelven), valamint a Területfejlesztés (angol és magyar nyelven) órák keretében minden évben, hallgatók bevonásával végzek terepkutatást. A munka során feltárjuk a települések belső értékeit, amelyek lehetnek természeti, épített, a helyi közösséget vizsgáló, valamint a helyi tradíciókat feltérképező kutatások. A terepmunka kiterjed a HGF klasszikus 5 ágára, valamint a társadalmi bizalom vizsgálatára egyaránt.
Ez a téma részét képezi egy 3 éves OTKA kutatásnak is (LO-KÁLI, 129097, NKFI), melyben résztvevő vagyok és a pályázat Helyi gazdaságfejlesztés, helyi termék, élelmiszerellátási láncok témát képviselem és tárom fel a Káli-medencében.
A téma az EFOP 3.6.2-es projekt alprojektje is egyben, melyet vezetek: helyi értékek feltárása Veszprém megyében és a Balaton környékén.
előírt nyelvtudás: angol felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2019-10-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
