Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
A szénhidrát anyagcsere molekuláris szabályozása diabétesz mellituszban

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Semmelweis Egyetem
klinikai orvostudományok
Klinikai orvostudományok Doktori Iskola

témavezető: Hodrea Judit
helyszín (magyar oldal): SE
helyszín rövidítés: SE


A kutatási téma leírása:

A diabétesz mellitusz (DM) világszerte 387 millió embert érint és ez a szám 2035-re a duplájára növekedhet (Federation 2014). A statisztikai adatokat torzítja a még diagnosztizálatlan betegek száma.
A DM egy anyagcsere-betegség, melynek hátterében a szénhidrát-anyagcsere komplex zavara húzódik. A kórosan megváltozott metabolizmus következményesen érinti a zsír- és a fehérje-anyagcserét is. A cukorbetegség elsődleges oka az inzulin viszonylagos vagy teljes hiánya (1-es típus), valamint az inzulinhatás elmaradása, amely a szervezet inzulin rezisztenciájra vezethető vissza (2-es típus) (Jermendy 2011). Mindezek mellett számos különféle egyéb faktor is okozhatja a DM kialakulását, mint pl. a β-sejt működés zavarai (MODY, MIDD), genetikai tényezők, a hasnyálmirigy exokrin állományának megbetegedései, gyógyszerek és egyéb kémiai anyagok, illetve a terhesség során jelentkező gesztációs diabétesz.
A DM-ben jellemző krónikus hiperglikémia és a glükóztoxicitás jelentősen hozzájárulnak a mikro- és makrovaszkuláris szövődmények kialakulásához. A DM kialakulása következtében okozott patofiziológiás eltérések szinte az összes szervet károsítják, ezáltal a legfontosabb anyagcsere utak zavarát, illetve megváltozását okozzák (Matsushita et al. 2010). A cukorbetegség makroangiopátiás szövődményei közül kiemelendő a szisztémás ateroszklerózis, mely növeli a különböző kardiovaszkuláris események előfordulását, illetve sztrókhoz vezethet. A DM mikrovaszkuláris szövődményei elsősorban a szemet (retinopátia), a vesét (nefropátia) és az idegrendszert (neuropátia) károsítják. A diabéteszes nefropátia a betegek 30-40%-ban alakul ki és a felnőttkori krónikus veseelégtelenség legfőbb kiváltó oka, de prevenciója és kezelése még mindig nem teljesen megoldott, sőt a betegség pontos lefolyása sem ismert (Andersen et al. 1983; Collins, Foley et al. 2012).
A vese központi jelentőségű a szervezet glükóz anyagcseréjében is. A glükoneogenezis révén a glükóz véráramba juttatása, a glükóz felvétele a keringésből a saját energiaellátás fedezésére, valamint a legfontosabb funkció, a glükóz reabszorpciója a glomerulus filtrátumból komplex rendszerben, összetett mechanizmusok révén valósul meg (Alsahli et al. 2014). Új kutatások szerint a vesében történő glükóz visszaszívódásának zavara jelentős szerepet játszik a DM kialakulásában és a magas vércukorszint fenntartásában, azonban a pontos mechanizmusok nem ismertek (Vallon et al. 2014).
Munkánk során in vitro és in vivo DM modelleken vizsgáljuk a szénhidrát anyagcserezavar hátterében álló molekuláris útvonalakat és az azok közötti összefüggéseket. Tekintettel a vesék glükóz anyagcseréjében betöltött kulcsfontosságú szerepére, elsősorban az itt történő kóros elváltozások okait és lehetséges gyógymódjait tanulmányozzuk. Eredményeinktől azt reméljük, hogy közelebb visznek a DM és szövődményeinek molekuláris mechanizmusainak megértéséhez és ez által új terápiás célpontok azonosításához.

felvehető hallgatók száma: 3

Jelentkezési határidő: 2020-05-20

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )