Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Sótonyi Péter
Az egészségügyi és orvosi jog, jogviszony kérdései a magyar joggyakorlatba

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Semmelweis Egyetem
egészségtudományok
Patológiai tudományok Doktori Iskola

témavezető: Sótonyi Péter
helyszín (magyar oldal): SE Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet
helyszín rövidítés: SE


A kutatási téma leírása:

Az orvostudomány fejlődése az elmúlt évszázadban olyan gyorsan zajlott le, hogy az orvosi tevékenységet szabályozó jogterületeket komoly kihívás elé állította Magyarországon is, ahol a 90-es évek elején nagyon sok lemaradás után indult meg a fejlődés. Ennek számos oka volt, így többek között az egészségügyi ágazatot nem tartották szektornak, az egészségügyet szabályozó jogi területet felosztották a többi jogág között és az egészségügyet kizárólag állami feladatnak tekintették és ebből a meggondolásból feladatainak nagy rését az államigazgatási jogba sorolták. Napjainkban az orvosi tevékenység rizikója megnőtt, számos kutatás az orvosok elleni eljárások – polgári, büntető – számának növekedéséről számol be. A magyar jogrendszerben az egészségügyi és orvosi jog, mint önálló jogág nem ismeretes. A jogág ugyan nehezen definiálható, ugyanakkor a magyar jogágak kiragadott részeiből, mint pl. a polgári jogág: a személyiségi jog területéről, a meg bízási szerződés átvételéből, a büntetőjog: a foglalkozáskörében elkövetett veszélyeztetés, a munkajog: az anyagi és fegyelmi munkajogi felelősség, a családjog: a gyámság és gondnokság, az államigazgatási jog: a közegészség és járványügy, ill. az orvosszakértői tevékenység területeiről gyakorlatilag összerakható. Ez a megoldás természetesen nem kielégítő, mert nem öleli fel az összes, az egészségügyi jogban felmerülő kérdésköröket és nélkülözi azt az elméleti egységet, amely az egészségügyi jogot egészében áthatja.

Az egészségügyi jog egyértelműen megérett arra, hogy azt önálló tudományterületként műveljük, ahogy azt például az angol nyelvterületen, mint „Medical Law” vagy a német nyelvterületen „Gesundheits Recht” teszik. Egyet kell érteni Ádám György és Szuchovszky Gyula azon véleményével, hogy az egészségügyi jog, mint önálló jogterület felel meg legjobban az orvos-beteg viszony egyre kényesebb egyensúlyának, az állampolgári jogok e területen való érvényesülésének, az orvosok és más egészségügyi dolgozók érdekeinek, a jogi helyzet pontos feltérképezésének „de lege lata” és a reform szellemében elkerülhetetlen jogi megoldás javaslatoknak „de lege ferenda”.





Az elmúlt évtizedekben születtek figyelemre méltó egészségügyi és orvosjogi munkák, így Ádám György, Dezső László, Dósa Ágnes, Jobbágyi Gábor, Kovácsy Zsombor, Köles Tibor, Kőszegfalvy Edit, Nizsalovszky Endre, Polecsák Mária, Sándor Judit, Somogyi Endre, Sótonyi Péter, Szuchovszky Gyula, Törő Károly és Varga Tibor munkái érdemelnek.
Kétségtelen tény, hogy a témának önálló jogként történő tudományos művelését bonyolítja, hogy azt nem csak az egészségügyi törvény, hanem annak sokirányú végrehajtási rendeletei is szabályozzák. Ahhoz, hogy maradéktalanul érvényesüljön és elmaradása esetén számon kérhető legyen az állam vagy az egészségügyi szolgáltató felelőssége, pontosan kell meghatározni az elvárhatóság jogi ismérveit.

Az alprogram az egészségügyi jog, ill. annak szűkebb területével az orvosi jog kérdéseivel együtt összefüggésében kíván foglalkozni. A két jogág sem elméleti, sem a gyakorlati jogtudomány rendszerében még nem kapta meg a jelentőségéből adódó, az őt megillető helyet. Mindezek ellenére a tudományág alakulóban és dinamikus fejlődésben van. Az egészségügyi jogág speciális területével az orvosi jog kérdéseivel, különös hangsúllyal foglalkozik. Ugyanakkor fokozott érdeklődés mutat azokkal az orvosjogi kérdésekkel, amelyeket az orvostudomány folyamatosan felvet és alakít. Pl: eutanázia, abortusz, emberen végzett kísérletek, genetika, transzplantáció, művi megtermékenyítés és a pszichiátriai betegek sajátos kérdései. Ugyanakkor az alprogramban kiemelt hangsúlyt kap az orvosi tevékenység polgári és büntetőjogi vonatkozásai és azok fellelhető ellentmondásai. Ezért kapnak különös hangsúlyt az orvosi jogviszony általános kérdései, az orvosi tevékenység társadalmi és jogi vonatkozásai, az orvosi jogviszony fajtái és az orvos polgári jogi és büntetőjogi felelősség. Nem mellőzhető az egészségügyi ellátás, valamint az egészségügyben dolgozók, ill. a betegek jogainak és kötelességeinek kérdései. A témához szorosan kapcsolódnak az egészségbiztosítási rendszerek legfontosabb jogszabályai.

A témakör szorosan kapcsolódik az egészségügyi szolgáltatás orvosi gyakorlat minőségi kontrolljának kérdésköréhez, ill. felveti azokat a jogszabályi területeket, amelyek az egészségügyi szolgáltatás jogi hátterét adják, anomáliáival együtt. Az interdiszciplináris témakör így kapcsolódik a népegészségügyi, ill. egészségügyi kutatásokhoz.

felvehető hallgatók száma: 3

Jelentkezési határidő: 2019-10-10


2019. IX. 13.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2019. október 11-én 12.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )