A Dysaphis devecta levéltetű faj az alma kártevője, mely a leveleken jellegzetes, piros színű levélgubacsot képez (Szalay-Marzsó, 1989). Számos, hozzá morfológiailag nagyon hasonló, rendkívül nehezen elkülöníthető faj szintén gubacsképzőként jelenik meg az alma levelén, ezek azonban, a D. devecta populációival ellentétben, tavasz végén másodlagos tápnövényre váltanak (Szalay-Marzsó, 1989; Stekolshchikov és Lobanov, 2004).
A PhD munka célja a fajkomplex taxonómiai problémáinak tisztázása, azaz a fajok morfológiai alapú elkülönítésének biztos alapokra helyezése, valamint a taxonómiai munkával párhuzamosan az egyes fajok hazai elterjedésének és gyakoriságának feltérképezése. Az integratív taxonómiai vizsgálat magában foglalja a hazai populációk morfológiai bélyegeinek összehasonlító vizsgálatát, mitokondriális CoI génszekvenciáik összehasonlító elemzését, valamint tápnövény spektrumuk és életmenetük vizsgálatát.
A hazai eredmények összehasonlító értékelése nemzetközi kooperációban valósul meg, a csoport taxonómiai és ökológiai kutatásával jelenleg orosz és litván kollégák foglalkoznak (Basilova és Rakauskas, 2012).
A hangyák szoros mutualista kapcsolatban állnak a mirmekofil levéltetvekkel (Tegelaar és mtsai., 2012; Nagy és mtsai., 2015). Védik a levéltetűtelepeket az afidofág természetes ellenségekkel szemben, ami kulcsszerepet tölt be számos levéltetűfaj felszaporodásában. A gyökértetvek, szemben a növények talajszint fölötti részein károsító egyéb levéltetvekkel, a hangyakolónián belül biztosítanak szénhidrát forrásokat a hangyáknak (Sudd, 1987; Ivens és mtsai., 2012). Ebből következően azok a hangyakolóniák, melyek gyökértetveket nevelnek, kevésbé látogatják a talajszint fölött található mirmekofil levéltetűtelepeket, mint azok, melyekből a gyökértetvek hiányoznak. A gyökértetvek tehát a kártevő levéltetvekkel versenyezhetnek a hangyák által biztosított védelemért. Ez a kompetíció lehetőséget adhat arra, hogy az almaültetvényekben, az ökológiai növényvédelem részeként, úgy alakítsuk ki az aljnövényzetet, hogy az segítse a gyökértetvek felszaporodását, a hangyák talajszinten tartását és ezen keresztül a kártevő levéltetvek (Aphis spp., Dysaphis spp.) természetes szabályozását (Stewart-Jones és mtsai., 2008; Nagy és mtsai., 2015). A doktori munka további célja tehát a gyomnövényeken élő gyökértetű-fauna feltárása, az almaültetvényekbe telepíthető tápnövény és gyökértetű fajok kijelölése, illetve indirekt levéltetű-korlátozó szerepük tisztázása.
Irodalom
Basilova, J., Rakauskas, R., 2012. Phylogenetic relationships of Dysaphis pyri (Boyer de Fonscolombe) and Dysaphis reaumuri (Mordvilko) (Hemiptera, Sternorrhyncha: Aphididae): COI and EF-1α evidence. Organisms Diversity and Evolution 12, 197–204.
Nagy, C., Cross, J.V., Markó, V., 2015. Can artificial nectaries outcompete aphids in ant-aphid mutualism? Applying artificial sugar sources for ants to support better biological control of rosy apple aphid, Dysaphis plantaginea Passerini in apple orchards. Crop Protection 77, 127–138.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2019-05-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
