témavezető: Orosz György
helyszín (magyar oldal): Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék helyszín rövidítés: MIT
A kutatási téma leírása:
A manapság tapasztalható irányzatoknak megfelelően a valós idejű jelfeldolgozó rendszerek hagyományosnak mondható centralizált architektúrája mellett egyre inkább elterjednek az úgynevezett elosztott jelfeldolgozó rendszerek. Ezekben a rendszerekben akár a jelérzékelés akár a jelek feldolgozása térben és logikailag is szétválik, és az egyes részegységek között jellegzetesen valamilyen megosztott csatornán hálózati adatátvitelt alakítunk ki.
Az elosztott rendszerekben felhasznált eszközök palettája rendkívül sokszínű, de a költség- és ener-giahatékonyság miatt sokszor szembesülünk erőforráskorlátokkal, értve ez alatt akár a számítási tel-jesítmény, a rendelkezésre álló memória vagy a kommunikációs sávszélesség korlátjait. Az elosztott architektúra önmagában is sok érdekes kérdést vet föl, és ezen kérdéskörök vizsgálata az erőforrás-korlátok kényszerei mellett több, az alábbiakban részletezett kutatási feladatot is kijelölnek.
A rendszertervezés során elsődleges munkafázis az egyes részfeladatok elosztása, dekomponálása a részegységek között. Ez meglehetősen fontos lépés, ugyanis a továbbiakban a kialakított struktúrának megfelelően kell a rendszer egyes komponenseit optimalizálni, az egyes részegységek közötti kapcsolatot kialakítani.
A részegységek közötti kommunikáció jelfeldolgozási szempontból történő kiépítése és vizsgálata szintén kulcsfontosságú kérdés. Itt nem csak az információ puszta átadása, de a valós idejű rendszereknél igen fontos időinformáció kezelése is kritikus, tekintve hogy a rendszert alapvetően autonóm egységek alkotják, így ezek közötti szinkronitást biztosítani kell.
A részegységek között kapcsolatot teremtő kommunikációs csatorna általában több korlátot is támaszt a rendszertervezés során. Számolnunk kell egyrészt a korlátos sávszélességgel, tehát szükséges lehet a kommunikáció optimalizálására (például az átvitt adatokon végzett lényegkiemelésre, tömörítésre), amely az adott jelfeldolgozási feladathoz illeszkedik. A probléma fordítva is felvethető: hogyan alakítsuk ki a jelfeldolgozási struktúrát, hogy a részegységek közötti kommunikáció mennyiségét minimalizáljuk.
Szintén fontos kérdés a kommunikációs csatorna nem ideális viselkedésének hatása a rendszer működésére. Nem ideális viselkedés alatt érthetjük egyrészt az adatátvitel késleltetését, de szintén súlyos probléma az adatvesztés kérdése is, amely például egy rádiós kommunikációs csatornán sokszor nem elkerülhető a valós idejű működés feltétele mellett.
A téma gyakorlati alkalmazásaként az aktív zajcsökkentés mint mintaalkalmazás szerepel, amely az eddigi tapasztalatok alapján jól használható az elosztott rendszerekben felmerülő kérdések vizsgálatára és az eredmények demonstrálására.
A tanszéken doktori értekezés és több publikáció is született a témában, a leendő doktorandusz feladata a fent megfogalmazott kutatási témakörök vizsgálata és akár bővítése személyes munkássága révén.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2019-06-14
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
