A talajok degradációja világméretű jelenség. Ennek során a talaj-termékenység, a talaj-egészség, a talajok regeneráló és környezeti hatásokat kivédő puffer képességei is sérülnek. A helyreállítás vagy a degradációs folyamatok megállításában a tápanyagellátásban kulcsfontosságú mikrobák, különösen a szimbiózisban lévők szerepe felértékelődik.
Kérdésként merült fel, hogy a talajmegújítás során a tápanyagellátást szolgáló mikroorganizmusok, így a nitrogén-kötők vagy a foszfor-mobilizáló szervezetek összetétele hogyan alakul és ezeknek milyen szerepük van a műtrágyák esetleges kiváltásában, valamint a talajok biológiai tulajdonságainak a kedvező megváltozásában? A talajok fizikai-kémiai tulajdonságainak az alapvető különbségei milyen módon hatnak azok regenerációs képességére rövid és hosszabb távon? Milyen eszközeink vannak továbbá arra, hogy a degradáció vagy a megújulás lépéseit nyomon követhessük, helyesen értékelhessük?
Bejelentkezés
