Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Liker András
Az ivararány változatosság okainak és következményeinek vizsgálata fogságban tartott állatpopulációkban

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Eötvös Loránd Tudományegyetem
biológiai tudományok
Biológia Doktori Iskola

témavezető: Liker András
helyszín (magyar oldal): Budapest
helyszín rövidítés: ELTE


A kutatási téma leírása:

"Az utóbbi évtized elméleti, komparatív és kísérletes vizsgálatai megmutatták, hogy a felnőttkori ivararány alapvetően befolyásolhatja a populációk növekedési rátáját és fennmaradási esélyét, valamint hatással lehet a szaporodási viselkedés olyan komponenseinek az evolúciójára, mint a párkapcsolat típusa és a nemek utódgondozásban történő szerepvállalása (Bessa-Gomes et al. 2004, Liker et al. 2013). A témában végzett empirikus kutatások egyik problémája az, hogy a legtöbb vadon élő állatpopuláció felnőttkori ivararányáról nehéz megbízható adatokat gyűjteni. A témához kapcsolódó kérdések kutatásában eddig nagyrészt kihasználatlanok maradtak azok a demográfiai, szaporodásbiológiai és viselkedési adatok, amelyek fogságban tartott populációkról állnak rendelkezésre. Ezekben a populációkban pontosan ismert lehet az ivararány valamint az olyan alapvető populációs paraméterek, mint a születéskori ivararány, a kor- és ivar-specifikus mortalitási ráták, valamint az egyedek szaporodási sikere.

Jelen vizsgálatban állatkerti és vadasparki adatbázisok segítségével a következő kérdéseket tervezzük kutatni. (1) Kutatócsoportunk korábban kimutatta, hogy a négylábú gerincesek (kétéltűek, hüllők, madarak és emlősök) körében a genetikai ivarmeghatározási rendszer típusa kapcsolatban van az ivararánnyal (a nőstények aránya nagyobb az XY mint a ZW rendszerű fajokban; Pipoly et al. 2015), azonban a mechanizmus nem ismert. A projektben fogságban tartott fajok összehasonlításával teszteljük, hogy az ivardetermináció típusa milyen módon befolyásolhatja a felnőttkori ivararányt: pl. az utódivararányon, vagy pedig a fiatalok és/vagy felnőtt egyedek mortalitásának ivari különbségén keresztül. (2) A felnőttkori ivararány jelentős hatással lehet a populáció szaporodási rátájára, ezen keresztül pedig a kihalási valószínűségre, és az elméleti modellek szerint az ivararány hatása függ a faj szaporodási rendszerétől (pl. monogámia vagy poligámia; Bessa-Gomes et al 2004). A PhD kutatás részeként az ivararány és a szaporodási siker közötti összefüggést fogjuk vizsgálni olyan állatkerti és vadasparki adatok segítségével, amelyekben hosszabb időszakokról ismert a szaporodó populációk ivararánya és az egyedek reproduktív sikere. (3) Az ivararány szaporodási sikerre gyakorolt hatását részben viselkedési mechanizmusokkal magyarázzák. Például a hím túlsúlyos populációkban az egyedek közötti intenzívebb/gyakoribb agresszív interakciók (a hímek között, vagy a hímek és nőstények között) az egyedeket érő stressz vagy a leromló kondíció miatt csökkenthetik a termékenységet illetve negatívan befolyásolhatják az utódok túlélését (Le Gaillard et al. 2005). Az elképzelés tesztelésére különböző ivararányú állatkerti és vadasparki populációk között hasonlítjuk össze az ivaron belüli és nemek közötti agresszivitás gyakoriságát és intenzitását, egyrészt meglévő adatbázisok felhasználásával, másrészt általunk gyűjtött adatok elemzésével. A fenti kérdéseket részben hozzáférhető állatkerti és vadasparki adatbázisok elemzésével (pl Species360) fogjuk vizsgálni. A projekt keretében végzendő viselkedési megfigyeléseket olyan fajokon tervezzük elvégezni, amelyeket gyakran tartanak a hazai és a környező országok állatkertjeiben és vadasparkjaiban, és vannak eltérő ivararányú állományaik (pl. egyes patások és kistestű főemlősök). A kapott eredmények a gyakorlati természetvédelmi kezelések, visszatelepítési (re-introduction) programok megtervezésében is felhasználhatók lesznek.

Idézett irodalom:
Bessa-Gomes, C., Legendre, S., and Clobert, J. (2004). Allee effects, mating systems and the extinction risk in populations with two sexes. Ecol. Lett. 7, 802–812.
Le Galliard, J.-F., Fitze, P.S., Ferrière, R., and Clobert, J. (2005). Sex ratio bias, male aggression, and population collapse in lizards. Proc. Natl. Acad. Sci. U. S. A. 102, 18231–18236.
Liker, A., Freckleton, R.P., and Székely, T. (2013). The evolution of sex roles in birds is related to adult sex ratio. Nat. Commun. 4, 1587.
Pipoly, I., Bókony, V., Kirkpatrick, M., Donald, P.F., Székely, T., and Liker, A. (2015). The genetic sex-determination system predicts adult sex ratios in tetrapods. Nature 527, 91–94.
"

előírt nyelvtudás: angol középfok
további elvárások: 
A jelentkezésnél előnyt jelent az ökológiai/evolúcióbiológiai/filogenetikai vizsgálatokban szerzett tapasztalat, állatkerti/vadasparki munkában szerzett tapasztalat, az R statisztikai környezetben végzett elemzések alapfokú ismerete.

felvehető hallgatók száma: 1

Jelentkezési határidő: 2019-05-31


2024. IV. 17.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )