témavezető: Duray Balázs
helyszín (magyar oldal): Szent István Egyetem GTK Gödöllő helyszín rövidítés: SZIE
A kutatási téma leírása:
Az alföld agrár-vertikum fejlesztése során első lépésként a mezőgazdaság stratégiai jelentőségének felismerése lenne a döntéshozók részéről. Stratégiai cél a Magyarország "éléskamrája" szerep visszaszerzése. Ennek érdekében a legfontosabb lépés a mezőgazdasági termékek piacra jutásának támogatása, valamint a hazai termékek piacainak visszaszerzése. A térségnek törekednie kell arra, hogy minél magasabb feldolgozottsági fokon történjen meg a termékek értékesítése. A termékpályák újjászervezése és a gazdasági szereplők általi ellenőrzése jelentheti az áttörést az ide sorolható tevékenységek fejlődése elindításában. Az ágazati összefogás erősítését, illetve a stakeholderek szélesebb területi együttműködésben való részvételét támogatni szükséges elsősorban a termékek piacra juttatása, valamint a stratégiai partnerségek kialakítása érdekében. A lokális termékek piacra jutási feltételeinek támogatását, a külső piacokon való megjelenéshez szükséges marketingmunka erősítését, valamint a lokális termelői köröket integráló kis-közepes feldolgozók hálózatának megteremtését látják fontosnak.
A foglalkoztatási és szinergikus hatásai miatt a turisztikai ágazat erősítése a térség egésze számára kívánatos fejlesztési terület. Az ágazatban megvalósuló összefogás csak akkor lehet eredményes, ha mindenki megtalálja a maga hasznát. A turizmus minőségi fejlesztése érdekében szükséges a turisztikai háttér (infrastruktúra, szolgáltatás) gyors ütemű fejlesztése, mert ez elmaradt pl. a fürdőfejlesztési beruházások mögött. A turisztikai attrakciók és kínálat elérése szempontjából elsődleges a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Meg kell találni a turisztikai marketing új, hatékonyabb formáit, túllépve a honlapon történő bemutatásokon. A vonzerők erősítéséhez térségi, megyei, régiós együttműködések kellenek, összerendezett komplex turisztikai csomagok (térségi, megyei TDM). Ennek révén – valamint a multiplikátor hatások révén várható nagyobb számú munkahelyek teremtése, ami hozzájárulhat a fiatalok és képzettek elvándorlásának csökkentéséhez.
A magyar hagyományokra épülő helyi gazdaságfejlesztés megfelelő minőségben tud szolgáltatásokat biztosítani. A helyi felvevő piac/helyi lakosságon keresztül a helyi termékek régión túli értékesítése célként foglamazódik meg az Alföld agrár- és élelmiszeripari vertikumában. A piaci pozíciók erősítése, a vásárlói tudatosság formálása, az erőteljes marketing akciók folyamatos és célzott végrehajtása hozhat áttörést.
A foglalkoztatás bővítésében fontos kiegészítő szerep hárulhat a specializált termékeket és szolgáltatásokat előállító táj-, biogazdálkodás fejlesztésére, a gazdálkodás-vendéglátás-turisztikai-szolgáltatások térségi szinten összehangolt biztosítására. A biogazdálkodás nemzetközi piacokon is keresett termékeire ma lényegesen több hivatkozás olvasható, mint valódi előrelépés. A biotermékek keresettsége kétségtelen, ehhez azonban minősített eljárások és termékek kellenek. A hagyományos gazdálkodásról biogazdálkodásra történő átállás időszaka pedig érdemi veszteséget eredményez, amit nehezen vállalnak a gazdák, emellett a termelés integrálásával, szervezésével is vannak problémák. A biotermelés elindítása épp a „szerkezetváltás” támogatási rendszerébe illeszkedve érdemben fejleszthető. Az átállásban – ebben az esetben – kisebb arányban jelenik meg (de megjelenik) az eszközcsere igény, lényegesebb a termelési technológia (know-how, speciális eszközök), a minőségi előírások teljesítésének és leigazolásának többletköltsége, illetve az átállás időbeliségéből következő átmeneti bevételkiesés ellensúlyozás. A termelés érdemi bővítése az integrációs szervezetek, a feldolgozás és piacra jutás megszervezését is megköveteli, vagyis teljes termékpályákat átfogó biotermelési rendszerek esetében van esélye a nagyobb volumenben is előrelépést eredményező szerkezetváltásnak. Bár a hazai piac is bővül, egyértelműen kijelenthető, hogy e termékek elsősorban exportként értékesíthetők, a felvevőpiac pedig a fejlett fogyasztási kultúrával rendelkező országokra korlátozódik, ami a minőségen túl az előállított termék megjelenítésében is magas színvonalat követel.
A tájjellegű, specializált, magas feldolgozottságú élelmiszeripari termékek (ide sorolhatók a hungarikumok is) iránti igény egyre élesebben elkülönül a tömeggyártástól, illetve a tömegtermékek iránti igénytől. E termékek előállítása, piacra juttatása érdemben eltér a tömegtermékektől, általában kevéssé gépesíthető, több kézimunkát igényel, jelentős marketing költségeket feltételez, kisebb volumenben, kisebb egységekben, speciális kereskedelmi módszerekkel értékesíthető. Az élelmiszertermelésnek ez a speciális szegmense, gyakorta együtt jár a turizmus, idegenforgalom, vendéglátás, rendezvényszervezés adott tájhoz, népcsoporthoz kötődő teljes intézményesülésével. Mindez csak akkor válhat egy térség valódi erőforrásává, akkor teremthet érdemi perspektívát a helyi gazdálkodók számára, ha szorosan szervezett, ellenőrzött, minőségileg garantált, egységesen tálalt, közösen piacra juttatott termékeket fog át. Ez esetben tehát az egybeszervezett a teljes térséget magában foglaló termelésnek, feldolgozásnak és piacra juttatásnak különös jelentősége van. A régió több térsége és több tradicionális terméke alkalmas lehet e fejlesztési irányra. Ez esetben a legfontosabb hiányt a szervezés (összefogás, marketing, piacra jutás, minőségbiztosítás) jelenti.
A piacra jutás a multinacionális szervezetek által dominált kereskedelem időszakában szállítási fegyelmet, garantált minőséget, színvonalas csomagolást, nagy árualapot és hatékony termelést (alacsony ár, szigorú fizetési szabályok) követel. Ezt az integráció, szövetkezés erősítése nélkül nem lehetséges elérni. Emellett azonban nagy hangsúlyt kell fektetni a helyi, közvetlen piacok szervezetrendszerének erősítésében, a „nagybani” árubeszerzés multinacionális közvetítők nélküli helyi, kistérségi megszervezésében. Ennek egyik legfontosabb akadályát ma például a közétkeztetést terhelő közbeszerzési előírások jelentik, melyek komplex árubeszerzést írnak elő, ami nagyon sok termelőt és termelői integrációt zár ki a piacról, illetve feleslegesen megnöveli a közvetítők számát a termékpályán.
előírt nyelvtudás: angol ajánlott nyelvtudás (magyar oldal): angol felvehető hallgatók száma: 2
Jelentkezési határidő: 2019-05-30
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
