témavezető: Nagy Gábor
helyszín (magyar oldal): Szent István Egyetem helyszín rövidítés: SZIE
A kutatási téma leírása:
A társadalmi haladás, az egyéni jólét meghatározása, illetve mérése nem a 2000-es évek első évtizedéhez kötődik. A társadalmi folyamatok kutatásának, s ezzel kapcsolatosan az ezt leképező jelzőszámok első nagy „robbanása” az 1960-as évektől induló, mintegy két évtizedes periódushoz köthető, elsődlegesen Zapf, Allardt, Vogel, Bauer, Mishan, Inglehart, Drewnowski, Harsanyi, Innes nevéhez kapcsolható kutatócsoportok munkáján keresztül. Az egymást időben átfedő kutatások és mérések három jelentősebb iskola kialakulását eredményezték az 1970-es 1980-as évekre: a skandináv „erőforrás-megközelítést”, a német „életminőség” alapú vizsgálatokat, illetve az ENSZ és az OECD által javasolt és követett ún. „komponens-megközelítést”.
A párhuzamos kutatások ellenére – vagy talán éppen ezért – a jólét, jól-lét, jó élet, jó társadalom fogalmának meghatározásában nem alakult ki konszenzus. Ráadásul a társadalmi haladást, jólétet, jól-létet (well-being) mérni próbáló kísérletek már ekkor rávilágítottak további paradoxonokra: pl. az anyagi kibocsátás szintje egy bizonyos határpont felett (legalább közepes átlagos fejlettségi szint) egyre gyengébb kapcsolatot mutat a társadalmi jól-léttel, a népesség elégedettségével (satisfaction) és boldogságával (happiness).
Ajánlott irodalmak:
Bukodi E. (2001): Társadalmi jelzőszámok – elméletek és megközelítések. Szociológiai Szemle (2):35-57.
Csite A. – Németh N. (2007): Az életminőség területi differenciái Magyarországon: a kistérségi szintű HDI becslési lehetőségei. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet, Budapesti Corvinus Egyetem, Emberi Erőforrások Tanszék. Budapest, BWP – 2007/3.
Dr. Gáspár T. (2013): A társadalmi-gazdasági fejlettség mérési rendszerei. Statisztikai Szemle 91(1):77-92.
England, R. W. (2004): A bruttó hazai termék alternatívái: kritikai áttekintés. In: Pataki Gy. − Takács-Sánta A. (eds.): Természet és gazdaság. Ökológiai közgazdaságtan szöveggyűjtemény. Typotex. Budapest, pp. 300-322.
Garami E. (2009): A humán erőforrás területi különbségei. Az emberi fejlődés indexének hazai alkalmazhatósága. Területi Statisztika (3):280-298
Nagy G (2014): A jólét-index megjelenése és tartalmi, módszertani fejlődése a hazai szakirodalomban. PERSPECTIVE : REVISTA DE STIINTA SI CULTURA 18:(20) pp. 126-140. (2014)
Nagy G., Koós B. (2015): A jól-lét index fejlődése. In: (szerk.: Szirmai V.) A területi egyenlőtlenségektől a társadalmi jól-lét felé. Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, pp. 47-65.
Nagy Gábor, Koós Bálint: First Result in modelling objective well-being in Hungary. Eurorural, elbírálás alatt, Kézirat, 19. oldal. (várható megjelenés: 2016 ősze)
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2019-05-30
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
