Statisztikai régiók és tájegységek gazdasági és társadalmi fejlettségének hatása a környezetvédelmi előírások hatékonyságára és a fenntartható fejlődésre
témavezető: G.-Tóth László
helyszín (magyar oldal): Szent István Egyetem helyszín rövidítés: SZIE
A kutatási téma leírása:
A levegő, a felszíni vizek és a talaj minőségének védelmét és az ökológiai egyensúly megőrzését számos nemzetközi egyezmény szorgalmazza. Ilyen például az ENSZ éghajlatváltozási-, elsivatagosodás elleni, és a biológiai sokféleség megőrzését szolgáló egyezményei (Kyoto, Párizs, Rio de Janeiro), vagy az Európai Unió Víz Keretirányelve (VKI). Ezek fő letéteményesei az ENSZ főtitkára, ill. az Európai Parlament, betartásukért pedig nemzeti szinten a tárcák felelnek. Az egyezmények célja a környezet jó állapotának megőrzése és a fenntartó fejlődés szorgalmazása a természeti erőforrások használata során. A piac számára azonban nem a környezet fenntarthatósága, hanem az annál sokkal közvetlenebb haszon elérése a döntő szempont. Ezért a termelés kicsiben és nagyban hajlamos olyan területekre vándorolni, ahol a munkaerő olcsóbb, az infrastrukturális kiadások alacsonyabbak, és kevésbé szigorú a környezetrombolás szankcionálása (zöldmezős beruházások, termelő egységek áttelepülése fejlődő országokba stb.). A környezet- és természetvédelem regionális megközelítéssel működik. E régiók azonban nem minden esetben azonosak a statisztikai régiókkal, hanem általában a hasonló klimatikus, vagy a domborzati, vízrajzi viszonyok által kijelölt tájegységeket jelentik. Ilyenek például a nagyobb folyók, tavak vízgyűjtő területei, vagy a szőlőkultúráknak kedvező klimatikus adottságú térségek, és ezek országhatárokon is átérhetnek. Érdekes tapasztalat, hogy míg a környezet- és természetvédelem hatékonysága a gazdaságilag, társadalmilag és infrastrukturálisan legfejlettebb régiókban a legjobb, számos esetben a legkevésbé fejlett régiókban találhatók a tartalékok (lásd a széndioxid kvótákat áruló és vásárló országok körét). Egy másik gyakori és érdekes tapasztalat szerint a gazdasági válság a környezet minőségének sokkal látványosabb javulásához vezet, mint bármilyen környezetvédelmi beruházás. Ez történt például hazánk felszíni vizeivel kapcsolatban az intenzív mezőgazdasági termelés jelentős visszaesése nyomán a rendszerváltást követő két évtizedben.
A téma keretében a Víz Keretirányelv szerint 2010-től hatályos Vízgyűjtő Gazdálkodási Intézkedési Tervek megvalósulásának folyamatát és vízminőség javító eredményességét követjük nyomon és vizsgáljuk a Duna, a Tisza, a Dráva és a Balaton vízgyűjtő területein, és a kisebb vízgyűjtő gazdálkodási intézkedési alegységekben a gazdasági, szociális, kulturális fejlettségi mutatók tükrében. Az eredmények tükrében javaslatokat dolgozunk ki a központi és uniós támogatások megfelelő allokációjára a prioritások vonatkozóan. A kutatás kiterjed a természeti és a statisztikai régiók területi egységesítése feltételeinek és lehetőségének elemzésére is néhány mintaterületen.
Ajánlott irodalom:
1. Faragó Tibor és Nagy Boldizsár (2005): Nemzetközi környezetvédelmi és természetvédelmi egyezmények jóváhagyása és végrehajtása Magyarországon – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, ELTE Állam és Jogtudományi Kar: 1 – 188. ISBN 963 85511 6 X.
2. Directive 2000/60/EC of the European Parliament and of the Council of 23 October 2000 establishing a framework for Community action in the field of water policy - Official Journal of the European Communities, L 327/1, 22.12.2000, 1 – 71;
3. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: A Víz Keretirányelv hazai végrehajtása és kapcsolt dokumentumok. http://www.kvvm.hu/index.php?pid=10&sid=55;
4., Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (2007): A Duna vízgyűjtő kerülete magyarországi területének jellemzői, az emberi tevékenységek környezeti hatásai, és a vízhasználat gazdasági elemzése. – VKI Országjelentés;
5. G.-Tóth, L.: Normatív definíciókkal. Nemzeti érdekünk és nemzetközi kötelezettségünk a Víz Keretirányelv ökológiai vonatkozásában. – Mérnökújság, A Magyar Mérnöki Kamara Lapja, XV. Évf. 2. szám: 16-18.
6. Káposzta, J. (szerk.): New elements and research in spatial economy. – Research Institute of J. Selye University, Komárno, 2009: 1 – 180. ISBN: 978-80-89234-72-1.
felvehető hallgatók száma: 2
Jelentkezési határidő: 2019-05-30
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
