9. Közigazgatási intézmények, szervezetek és személyi állományuk hivatás -személyiségi, valamint egészségpromóciós tevékenysége, továbbá preventív, interventív és fejlesz
A közigazgatási pszichológia (BPA) (behavioural public administration, public management psychology vagy administrative psychology) az egyén magatartási és attitüdinális (kognitív, érzelmi és viselkedéses) tényezőinek az elemzését, fejlesztését és kezelését foglalja magában. Célcsoportja a közszférában dolgozó munkavállalók és vezetők egyénileg és csoportosan (a szervezet egésze), módszere: magatartástudományi (pszichológiai vizsgálati, intervenciós és kutatási) metodikák, elméleti háttere: a magatartás-orvoslás, és -lélektan, a pedagógia és a szociológia interdiszciplináris megközelítésben.
A tudományos kutatások eleddig elhanyagolt területe és új képzési rendszerek kialakításának terrénuma a közigazgatás.
A közigazgatási területek változó kihívásai nemcsak közigazgatás- szakmai feladatokat teremtenek, hanem kiemelik a támogató szakterületek fontosságát is. A pszichológiai vizsgálatok egyaránt kiterjedhetnek a:
I. Közigazgatási rendszereken belüli állapotfelmérés, rendszerszintű működés- feltérképezés (szervezetdiagnosztika), a rendszer egészét és organizációs rendszerét /hierarchia, kapcsolati viszonylatok, kommunikációs jellegzetességek/ érintő működési jellegzetességekre épülő intervenciós tervek kimunkálása, ezek megvalósításának monitorozása és hatékonyságuk ellenőrzése (pl. tevékenység-szervezés, időgazdálkodás, vezetési, munkatársi és ügyfélszolgálati probléma-elemzés, szervezeti rendszerdinamika, konfliktusfeltárás, és -kezelési módok kimunkálása, korszerű tárgyalástechnikák /pl. PBL/, intézményi reziliencia felmérés és korrekciós eljárások kidolgozása. stb.).
II. Közigazgatási intézmények, szervezetek és személyi állományuk hivatás-személyiségi, valamint egészség promóciós (prevenciós, korrekciós és intervenciós) tevékenységének kutatása, fejlesztése, monitorozása és hatékonyságuk ellenőrzése. A rendszerszemlét értelmében az egyének, csoportok, osztályok, stb. hierarchiájában és egymáshoz való viszonyában az egyéntől a legmagasabb rendszerszintig szükséges felmérni a testi-lelki és kapcsolati egészséget, a munkához való viszonyt, a kiégési jelenségeket, a munkakapcsolati egészséget, az egészségmegőrzés személyiségi feltételeinek vizsgálatát pl. egészségtudatosság, felelősség, egészség károsító folyamatok, függések (dohányzás, gyógyszerek) feltárása, preventiv és interventiv beavatkozások, konfliktuskezelés, stresszkezelés, megküzdési képességek, pszichológiai immunrendszer, stresszkezelési módszerek és folyamatok az egyén, a magánélet, a család versus munkatevékenység összefüggésében, továbbá a munkatársi közösségek és a szervezet egészének egészséges működése viszonylatában.
Jelen doktori téma a közigazgatásban dolgozóknál egy átfogó, (komprehenzív) rendszerbe foglalja a vizsgálandó területeket, ahol az egyéntől a szervezetig, minden főcsoport alá módszereket és programokat rendel. A standard módszerek azonban foglalkozás-specifikus arculat- kialakítást tesznek szükségessé, ezért a cél a felmért szükségletekre épülő szakági programok kidolgozása, bemérése, alkalmazási hatékonyságának vizsgálata, és ez alkotná a téma fővonalát. Helyzet és állapotfeltáró, elemző vizsgálatok, intervenciók tervezése, a beavatkozások monitirozása és hatékonyságuk ellenőrzése egyaránt kapcsolódhatnak e témához.
felvehető hallgatók száma: 2
Jelentkezési határidő: 2019-04-30
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
