Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Koltay András
A szólás- és sajtószabadság, illetve a médiaszabályozás kérdései

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
közigazgatás-tudományok
Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola

témavezető: Koltay András
helyszín (magyar oldal): NKE KDI
helyszín rövidítés: KDI


A kutatási téma leírása:

A magyar történelemben példa nélküli, hogy a szólás- és a sajtószabadság mint elismert és védett alapvető emberi jogok csaknem harminc éve, megszakítatlanul integráns elemét képezik a jogrendszernek. E jogok a jogalkalmazási gyakorlat által kellő hangsúllyal veendők figyelembe, és ennek köszönhetően nem csak a tételes jog szintjén, hanem alkotmánybírósági, hatósági és bírósági döntések ezreiben értelmeződnek újra és újra, kijelölve érvényesülési területüket és így határaikat is. Nem túlzás tehát a szólás- és a sajtószabadság robbanásszerű fejlődéséről beszélni Magyarországon a rendszerváltozás óta eltelt időszak tekintetében. A terület folyamatosan változik, és ez a kutatások indokoltságát is folyamatosan fenntartja.
Ugyanez igaz a médiaszabályozás területére, amely a közigazgatási jog egy sajátos, alkotmányos szempontok által determinált területe. A médiaszabályozást hagyományosan a televízió és a rádió szabályozását értjük, de ma már a tudomány figyelme az internetes szolgáltatások szabályozása felé fordul.
A szólás szabadsága a nyugati civilizáció és a demokratikus társadalmi rend alapköve. Elvei, doktrínái évszázadok alatt formálódtak és csak lassan változnak. Az internet megjelenésével ezek az alaptételek új kihívásokkal szembesültek. Az online kommunikáció sajátos és nyugtalanító jelensége a kapuőrök megnövekedett befolyása a nyilvánosság működésére. Az internetes kommunikációban – az offline világhoz hasonlóan – nemcsak azon szolgáltatások bírnak meghatározó jelentőséggel, amelyek tartalmat állítanak elő, hanem azok is, amelyek a tartalmakat a közönséghez eljuttatják. Az internetszolgáltatók, a keresőmotorok és a videomegosztó és social media platformok (azaz a kapuőrök vagy más néven közvetítők) megkerülhetetlenek e rendszerben, és külön-külön képesek a nyilvános szféra alapvető befolyásolására. Miközben az internet alig húsz éve a véleményekhez való korlátlan hozzáférést ígérte, a véleménymonopóliumok kialakulásának ma nagyobb a veszélye, mint korábban bármikor, a nemzetállamok pedig tehetetlenül nézik végig, amint jogrendszerük erodálódik, a nyilvánosság védelmét célzó alkotmányos szabályaik kiüresednek, részben pedig önként átadják a jogalkalmazási feladataik egy fontos részét a nagy technológiai óriásoknak. Amíg korábban az állam és polgárai viszonyában kellett biztosítani az egyéni szabadság védelmét, korlátokat állítva az előbbi elé, úgy az online térben az alapvetőnek számító hármas viszonyrendszerben (állam, polgárai és szolgáltatók) kellene az emberi jogok évszázadok alatt kiforrott elveinek, szabályainak alkalmazását továbbörökíteni.
Célkitűzések:
• önállóan alkalmazható tudományos eredmények,
• dogmatikai alapkutatások a szólás- és sajtószabadság területén,
• a nemzetközi szabályozási fejlemények figyelemmel kísérése és a magyar jogrendszerben való alkalmazhatóságuk vizsgálata,
• a gyakorlatban is alkalmazható alapkutatási eredmények.

felvehető hallgatók száma: 2

Jelentkezési határidő: 2019-04-30


2024. IV. 17.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )