"A klímaváltozás napjaink egyik legmeghatározóbb környezeti problémája. Az éghajlati rendszer összetettségéből adódóan a problémát több oldalról is vizsgálhatjuk, legyen szó magáról a kialakulást előidéző tényezőkről, vagy az átalakulásra kényszerített mezőgazdaságról vagy az embereket érintő fertőző betegségek elterjedéséről.
Magyarországon, ha klímaváltozásról van szó, az egyre forróbb nyarak kerülnek a média előterébe, a nyaranta gyakrabban előforduló heves, konvektív jelenségek, mint például a zivatarok és zivatarláncok keltett villámárvizek, jégverések, de nem szabad megfeledkezni az egyre szélsőségesebb télről sem. A hevesebb konvektív rendszerekre jellemző továbbá, hogy habár jelenlétükhöz szükségesek közép- és magaslégköri tényezők is, intenzitásuk függ a felszínközeli réteg nedvességtartalmától és a rendelkezésre álló felhajtóerőtől, amit a talaj nedvességtartalma és a felszínt borító növényzet, illetve antropogén burkolat határoz meg. A felszín közvetlen hatása igaz a telente kialakuló ködre is. A jelenlegi mérések és korábbi szimulációk azt mutatják, hogy a mostanihoz képest lényegesen magasabb hőmérsékletre kell majd számítani nyaranta hazánkban, melyek magukban hordozzák a talajnedvesség megváltozását is.
Habár napjainkban számos regionális klímaszimuláció eredmény érhető el, ám ezek térbeli felbontása (10 km) és fizikai egyenletrendszere nem kielégítő az olyan időjárási jelenségek vizsgálatához, melyek a felszíni energiaháztartáshoz szorosan kötődnek. Az ilyen jellegű időjárási jelenségek előrejelzéséhez nagyfelbontású (< 5 km) modellek szükségesek. A nyílt forráskódú, amerikai WRF időjárás előrejelző modellt eredetileg a konvektív folyamatok pontosabb előrejelzésére fejlesztették ki. Az elmúlt évtized folytonos fejlesztéseinek köszönhetően mára számos országban nem csak az operatív előrejelzésben alkalmazzák, hanem többek között regionális klímamodellként is.
A doktori kutatás többrétű. Egyrészt, egy megkezdett munka folytatásaként a WRF modell klímamodellként történő adaptálása a feladat. Másrészt, megvizsgálni a konvektív rendszerek és a köd kialakulás nagytérségű komponenseinek várható változását a CORDEX, nemzetközi projektben elérhető regionális klímamodellek alapján. Harmadik lépésként pedig a WRF, mint klímamodell alkalmazása és annak vizsgálata, hogy a felszíni energiaháztartás megváltozása milyen mértékben hat a nyári konvektív rendszerek és a téli ködös helyzetek kialakulására, tulajdonságaikra.
"
előírt nyelvtudás: angol további elvárások: Jártasság Linux környezetben, numerikus időjárás előrejelző modell használatában előzetes tapasztalat, Fortran, R, és valamilyen scriptnyelv ismerete
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2019-05-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
