A talajok minőségéhez a fizikai-kémiai és biológiai tulajdonságok összessége járul hozzá. Ezek eredménye a talaj termékenysége és a talajegészség, valamint a talaj szénmegkötő képessége és még számos ökoszisztéma szolgáltatása. A talajminőséget a művelési-kezelési módszerek erősen befolyásolják. A talajok szerves anyagának a mennyisége és a Hargitai féle minősége kritikus tényező minden elvárható talajfunkciónál. A szerves állati trágyák hiánya miatt alternatív szervesanyag-gyarapító módszerek is vannak, ilyen pl. a szennyvíziszapok alkalmazása is. Legutóbbi Európai vizsgálatok kimutatták, hogy még a legális határértékeknél is számolni kell a nehézfémek (Cu, Zn, Cd, Ni és Pb) kockázatával a talajok mikrobiális komponenseire, beleértve például a hasznos rhizobium és pseudomonas baktériumokat is, vagy a giliszták jelenlétét.
A fenntartható gazdálkodási módszereket keressük a humusz-mennyiség és –minőség kérdéseit vizsgálva. A kulcsfontosságú fizikai-, kémiai- és biológiai módszereket integrálva gyakorlati talaj-minőség-indexeket alakítunk ki, melyek kellően érzékenyek arra, hogy jelezzék a talaj-minőség, talaj-környezeti egészség paramétereit. A vizsgálati módszerek vélhetően segítségünkre lesznek abban, hogy a gyakorlati körülmények között is megállapíthassuk a humusz-anyagokat és annak a talaj-minőséggel, talaj-egészséggel, főbb talajfunkciókkal történő összefüggéseit.
Bejelentkezés
