A városokba telepített díszfák védelme és urbanizációs ökológiai szempontból is fontos kérdés annak meghatározása, hogy a beépítettség növekedésével hogyan és miért változik az utcai sorfák kártevőinek egyedsűrűsége. Az eddig elvégzett kutatások alapján az eltérő kártevő fajok esetén nem adható meg egységes mintázat. Általánosságban megállapítható, hogy a levéltetvek (Sternorrhyncha: Aphididae) egyedszáma és kártétele gyakran radikálisan nő, míg a hernyók (Lepidoptera) egyedszáma és kártétele csökken a városokat övező féltermészetes előhelyektől a nagyobb beépítettségű városközpontok felé haladva. Annak ellenére, hogy a városi díszfák jelentős értéket képviselnek és a kártevőik elleni védekezés rendkívül nehezen vagy egyáltalán nem oldható meg, meglepően keveset tudunk a fent említett mintázatokról és az azokat kialakító tényezőkről.
A doktori kutatómunka fő célja annak meghatározása, hogy milyen szerepe van a természetes ellenségeknek (ragadozóknak és parazitoidoknak) a városi díszfák kártevőinek szabályozásában. A munka során felmérjük, hogy beépítettségi gradiens mentén a városközpont felé haladva hogyan változik egy modellként kiválasztott őshonos fafaj lombkoronájában az ízeltlábú együttesek összetétele és egyedsűrűsége. A mintázatok magyarázandó három hipotézisből indulunk ki: A városközpontok felé haladva (1.) változik a tápnövény minősége; (2.) csökken a predációs nyomás és (3.) a ragadozók nehezebben tudnak egyik zsákmánytípusról egy másikra váltani, így csökken a fitneszük. Végül (4.) feltételezzük, hogy az egyes fitofág csoportok befolyásolják egymás egyedsűrűségét. A hipotézisek tesztelésére szabadföldi és laboratóriumi vizsgálatokat végzünk.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2019-01-15
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
