Építőkőként felhasznált porózus kőzetek egyik jellemző mállási jelensége a kőzet pórusaiban bekövetkező sókristályosodás. Az egész világon a történelmi műemlékek jelentős részében megfigyelhetők ezek a folyamatok, komoly fejtörést okozva a helyreállítási munkálatok során. Sok esetben tapasztalható, már beépített kőzetanyagokon, hogy egymás melletti kőtömbök károsodása azonos hatások mellett is jelentősen különbözik. E jelenség hátterének a feltárása a jelölt feladata.
A sókristályok keletkezésekor a pórusfalakat érő kristályosodási nyomás mikrorepedések kialakulását okozza, ami a kőzet szövetének tönkremenetelével jár. A sókristályosodási nyomás függ a hőmérséklettől, páratartalomtól, a só fajtájától, a telítettség mértékétől és a pórusok alakjától. A károsodás mértékét befolyásolja a kőzet szövete, porozitása, a pórusrendszer szerkezete. A jelöltnek meg kell vizsgálnia az építőkövekben leggyakrabban előforduló sók (magnézium-szulfát, nátrium- szulfát, nátrium-klorid, nátrium- nitrát) kristályosodásának hatásait különböző szövetű és porozitású kőzetanyagokon. A jelölt feladata a sók különböző hőmérsékleten, különböző sebességgel történő kristályosítása. Meg kell vizsgálnia a finom-, közép-, és durvaszemcsés kőzettípusok sókristályosodással szembeni ellenálló képességét, szöveti roncsolódásuk mértékét. Kapcsolatot kell keresnie a kőzet szövete, szerkezeti felépítése és a sókristályosodás hatására létrejövő mállás mértéke közt. Elemeznie kell, hogy a különböző szárítási hőmérséklet és szárítási sebesség a kristályosodás során keletkező szöveti roncsolódást milyen mértékben befolyásolja. Fel kell tárnia, milyen kőzetszöveti jellemzők felelősek a szöveti károsodásokért, és ki kell dolgoznia egy olyan vizsgálati módszert, amellyel a talajvízből kapilláris úton kőzetanyagba jutó sók károsodási hatását jól lehet modellezni. A vizsgálatok után elemeznie kell a pórusok telítődésének mértékét, a kőzetszövetben bekövetkezett károsodások okait (vékonycsiszolat, pásztázó elektronmikroszkóp). Mechanikai vizsgálatokkal a kőzet szilárdságvesztését is vizsgálnia kell, kapcsolatot kell keresnie a kőzet szöveti tulajdonságai és mechanikai viselkedése közt. Kapcsolatot kell keresnie a sófajták, a kőzetszöveti tulajdonságok és a károsodási formák és a károsodások mértéke közt. A jelölt az eredményei alapján adjon javaslatot olyan vizsgálati módszerre, amely a gyakorlatban is kivitelezhető, és használatával modellezhetők a porózus építőkövekben sókristályosodás hatására bekövetkező változások.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2018-12-20
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
