témavezető: Bognár József
helyszín (magyar oldal): Testnevelési Egyetem helyszín rövidítés: TE
A kutatási téma leírása:
Az oktatási-nevelési folyamat vizsgálatakor a doktori téma a pedagógus pályával kapcsolatos tényezőkre irányul, ugyanis a pedagógusokra egyre nehezebb és összetettebb szerep hárul. A hagyományos pedagógus szerep elvárásain kívül a munkaerőpiaci, társadalmi értékrendbeli, fenntartói, valamint az oktatás tartalmi-formai szabályozásai rákényszerítik a pedagógusokat a szüntelen alkalmazkodásra, változásra (Nagy, 1997). Az is nehézséget okoz, hogy ezen szüntelen változások következtében a pályán lévő és a pályára lépni kívánó pedagógusoknak is fel kell készülniük egyrészt arra, hogy feleslegessé válnak, másrészt hogy az intézményen belül más irányú vagy jellegű munkát kell végezniük (Nagy, 1997).
A magyar rendszerváltás óta jelentős mértékben változtak, illetve változnak a társadalmi-gazdasági körülmények, a demográfiai helyzet, az oktatásfinanszírozás és ezek kényszerítő hatása természetesen az oktatás-nevelés szereplőire is kivetítődik (Deák, 1998). A pálya nehézségei (Szolnoki, 2004), illetve megnövekedett társadalmi igények és a közoktatás modernizációja folyamatosan változtatja az oktatók-nevelők mindennapos tevékenységét és ezek bizonyos szerepkonfliktusokat okozhatnak (Ferenczi, 1998).
Úgy tűnik a fejlett gazdasági mutatókkal rendelkező országokban a pedagóguspálya vonzereje csökkenő tendenciát mutat (Imre és Nagy, 2003), a tanári presztízs pedig egybehangzóan közepes, illetve gyenge szinten van (Nagy, 2001). Ingesoll (2001) tengerentúli eredményei alapján az is egyértelmű, hogy a probléma egyik legfőbb oka az alacsony pedagógusbér mellett a helyi és központi vezetés-irányítás hiánya, a fegyelmezési problémák minőségileg és mennyiségileg is növekvő jellege, valamint a tanulók alacsony motivációs szintje.
A Marketing Centrum Országos Piackutató 1996-os felmérése szerint a pedagógusok presztízse a jogásztól, számítástechnikustól, politikustól, menedzsertől és sportolótól jóval lemaradva, de a rendőrnél, szociális munkásnál, ipari szakmunkásnál és a mezőgazdasági termelőnél előnyösebb helyzetben van (forrás: Népszava, 1996. július 15). Hasonlóan, Maár (2002) eredményi is azt mutatják, hogy a pedagógusok a sor utolsó harmadában helyezkedtek el, méghozzá úgy, hogy minél alacsonyabb fokon tanít egy pedagógus, annál alacsonyabb a megbecsültsége. Érdekessége ennek a tanulmánynak, hogy a pedagógusok a saját foglalkozásukat a legalacsonyabb presztízsűnek értékelik. Szabó (1998) is hasonló eredményeket mutat be, szerinte a pedagógusok többsége nem érzi azt, hogy a sokirányú és meghatározó társadalmi kötelezettségnek megfelelő társadalmi és anyagi megbecsülésben lenne részük (Szabó, 1998).
2002-ben a lakosság egyharmada vélte úgy, hogy nagyon nagy, és majdnem fele úgy, hogy nagy szerepe van a pedagógusoknak abban, hogy Magyarország sorsa hogyan alakul a következő évtizedekben (Közoktatás a közvéleményben, 2002). A lakosság elégedettnek mutatkozik a pedagógusok felkészültségével és a tanulók értékelésével kapcsolatosan is, ugyanakkor a tanulói eredményesség a lakosság szerint leginkább a gyerek tehetségének és a családnak tudhatóak be, és csak harmadsorban a jó tanárnak (Imre és Nagy, 2003). Az eredmények azt mutatják, hogy a magas iskolázottságúak és azok, akiknek a családjában pedagógus van, az átlagosnál nagyobb mértékben hiszik, hogy a tanár hozzáállásának és motivációjának fontos szerepe lehet a tanuló eredményességében.
A pedagógusok körében a bérrel való ösztönzés gyengesége miatt a munkaviszony stabilitása erős szelekciós és ösztönzési tényezőként működik (Galasi, 2002). Nemzetközi adatok azt bizonyítják, hogy a foglalkozás elvárásai és az elégedetlenség miatt a pedagógusok különlegesen érzékenyek a munkába való belefáradásba és a kiégésre (Farber, 1991). Ennek következményei között mutatkozik a hiányzás, pályaelhagyásra készülődés, illetve ennek tudatos tervezése, a munkateljesítmény csökkenése és bizonyos pszichés betegségek sorozata (Maslach, Schaufeli, Leiter, 2001).
A testnevelés területén
Tudományterületünk hazai empirikus kutatásai ezen a területen az elmúlt évtizedben igencsak szűkösek maradtak. A testnevelők pályaválasztásáról presztízséről és pályaelhagyásáról a rendszerváltás óta kevés empirikus tanulmány jelent meg, ezért véleményünk szerint szükség van a hiány mielőbbi pótlására.
Gombocz (2004) a testnevelő tanári szakma a kornak megfelelő irányába való változásáról ír, melyben az jelzi, hogy a szakma jelenlegi válsága a társadalom változásaiból, a folyamatos konfliktusokból, illetve a megoldatlan problémákból eredeztethető. Gergely (2002) elfogadhatónak, néhol jónak minősíti a testnevelők mindennapos munkáját befolyásoló azon tényezőket, melyek a tanári munka minőségére és presztízsére jelentős hatást gyakorolnak.
Gergely tanulmányai (é.n.a,b,c) egybehangzóan azt sugallják, hogy a szülők kevésbé tarják fontosnak a testnevelést, mint a diákok. Azonban ezzel ellentétes információt mutat be Huszár és Bognár (2006), akik szerint a magyar felnőttek saját életükre visszatekintve egyértelműen jelentősnek vélik az iskolai testnevelés szerepét és jelen életükre kifejtett hatását. Bognár és Kovács T. (2007) empirikus tanulmánya viszont arról számol be, hogy a felsőtagozatos tanulók túlnyomó többsége kifejezetten fontosnak véli a testnevelés tantárgyat az iskolában. Ugyanakkor érdekes ennél a tanulmánynál megemlítenünk, hogy a nő testnevelők diákjai szignifikánsan többen említették, hogy fontos a testnevelés óra, mint a férfi testnevelők diákjai.
Nemzetközi vizsgálatok alapján elmondható, hogy a testnevelők jelentős része keres munkát az iskolarendszeren kívül, és mintegy kétszer annyi nőt érint, mint férfit (Evans, Williams, 1989). A testnevelő szakma jellemzőit jól mutatja, hogy általában alacsony státusszal jellemezhető (Lindhom, 1997) és szerepkonfliktusokkal telített (Smith, Leng, 2003).
Mindezek alapján úgy vélem egyértelmű, hogy a téma kutatása időszerű és jelentős.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2018-12-14
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
