témavezető: Albert Fruzsina
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A kapcsolathálózat elemzések egyik kiindulópontja az, hogy a személyközi kapcsolatok lehetővé teszik és egyben korlátok közé is szorítják az egyéni cselekvést. A kapcsolathálózatok tehát befolyásolják a viselkedést, emellett hatással vannak az értékekre, attitűdökre és döntésekre, az életminőségre, egészségre. Ugyanakkor az emberi kapcsolatok sem egyéni, sem kulturális értelemben nem statikusak. A tágabb környezet és társadalomszerkezet azokat a viszonyokat is jelentősen befolyásolja, amiket két személy alakít ki egymás között. Ez fordítva is igaz: az interperszonális viszonyok minősége és szerkezete, az egyének nagyobb társadalmi hálózatokban elfoglalt pozíciójának a jellemzői nemcsak az egyéni jól-létet, életesélyeket, életminőséget, hanem a társadalom működését is jelentősen befolyásolják.
A fenti átfogó témán belül két al-téma ajánlható a hallgatóknak:
1: A nemi szerepek változásainak hatása a közeli interperszonális kapcsolatok (családi kapcsolatok, barátságok) alakulására
Számos tudományág kutatói vizsgálták eltérő módszerekkel a kapcsolathálózatok nemi különbségeit és mindegyik arra az eredményre jutott, hogy a nők és a férfiak családi és baráti kapcsolatai különböznek egymástól. A családi kapcsolatok működtetésében, fenntartásában hagyományosan kulcsszerepet töltöttek be a nők, illetve nemzetközileg is leírt jelenség, hogy a nők kapcsolathálózataiban magasabb arányban találhatunk családtagokat. Arra is többen rámutattak, hogy hosszú időn át a barátság ideáltipikus képe a férfiak barátságának jellemzőin alapult: hűség, bátorság, kötelességtudat, hősiesség. Sokan a nők között kimondottan lehetetlennek tartották az igaz barátság létrejöttét, miután alsóbbrendű lényekként híján vannak az ehhez szükséges jellemvonásoknak. A közelmúltban azonban a nyugati kultúrkörben legalábbis megváltozott a barátság ideája és a hangsúly ma már a bizalom, gondoskodás, intimitás fogalmain van, és ezek jobban jellemzik a női barátságokat. Ugyanakkor a családi kapcsolatok, nemi szerepek is jelentős átalakuláson mennek keresztül, aminek komoly testi-lelki egészségvonzatai vannak.
2: A közösségi média illetve az info-kommunikációs technológiák elterjedésének hatása az interperszonális kapcsolatok (családi kapcsolatok, barátságok) minőségére, mennyiségére
Napjainkban mind a családi, mind a baráti kapcsolatok vonatkozásában a személyes kapcsolathálózatok átrendeződésének lehetünk tanúi. E jelenségek leírása és magyarázata érdekes kutatási terep, különös tekintettel például az online és az offline kapcsolathálózati jellemzők összefüggéseire, a közösségi oldalak használatának kapcsolathálózatokra gyakorolt hatásaira, az egészséggel kapcsolatos közvetlen és közvetett összefügéseire. A magyarországi kapcsolathálózatok nemzetközi összehasonításban meglehetősen beszűkültnek tűnnek, ami nem független a társadalomban a bizalom alacsony szintjétől, a közösségi terek, civil tevékenységek elterjedtségének hiányától. A közösségi oldalak nagyon alkalmasak lennének a kapcsolathálózatok tágítására, a már meglévő kapcsolatok fenntartására, azonban félő, hogy különösen a fiatalok esetében negatív hatásai is vannak az ilyen oldalak használatának, egyrészt a szabadidő eltöltés vonatkozásában, másrészt a médiában egyre gyakrabban megjelenő esetekben, pl. internetes zaklatás, öngyilkosság, önkárosító stratégiák hatékony terjesztése. A konfliktusokat, internetes identitást, a tudatos távolmaradást/kilépést vizsgáló kutatások releváns adatokat szolgáltatnának ezekre a jelenségekre vonatkozóan, ami negatív hatásaik kiküszöbölésében (pl. iskolai prevenciós tevékenység) is felhasználható.
Jelentkezési határidő: 2019-05-14
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
