A repce leptoszfériás betegsége Magyarországon: a kórokozók gyakorisága és jelentőségük, változékonyságuk értékelése az integrált növényvédelmi technológia tükrében
Az őszi káposztarepce a világ egyik legjelentősebb szántóföldi és ipari kultúrnövénye. A hazai szántóföldi növénytermesztésben is előkelő helyet foglal el a kalászosokat, a kukoricát és a napraforgót követően. Az elmúlt évek termésátlagai azonban meglehetősen ingadozók, melynek okai a termesztéstechnológia hiányosságain túl a növényvédelemben is keresendők. A repce legjelentősebb, rendszeresen fellépő betegségei közé tartozik a szárrák, azaz a leptoszfériás (vagy másik nevén fómás) betegség. A megbetegedést a hazai szakirodalmak szerint a Leptosphaeria maculans (anamorf: Phoma lingam) okozza, azonban 2018-ban azonosítottunk hazánkban egy másik – külföldi szakirodalmakban említett – Leptosphaeria fajt is. A két kórokozó által előidézett tünetek és morfológia tulajdonságaik nagyon hasonlóak, így elkülönítésük ezek alapján nem lehetséges. A két kórokozó biológiája, agresszivitása és fungicidekkel szembeni érzékenysége azonban a külföldi adatok alapján eltérő lehet. A kutatómunka során az egész országot lefedő – nagy elemszámú, két éves – mintagyűjtést követően értékeljük a két kórokozó gyakoriságát és jelentőségét több szemszögből (termesztő tájak, növényi részek, vegetációs időszak függvényében). A kórokozók fajszintű azonosítását multiplex PCR segítségével végezzük. A hazai populáció összetételén túl vizsgáljuk annak genetikai diverzitását is több genetikai elemre kiterjedő multilocus-os vizsgálattal. A kórokozók elleni integrált növényvédelem elemeit szem előtt tartva, mesterséges fertőzéssel teszteljük a fajták/hibridek fogékonyságát, valamint in vitro vizsgálatokkal értékeljük a növényvédő szerek hatékonyságát.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2019-01-15
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).