témavezető: Liker András
társ-témavezető: Székely Tamás
helyszín (magyar oldal): PE Limnológia Intézeti Tanszék helyszín rövidítés: LIT
A kutatási téma leírása:
Az állatvilág szociális viselkedése egyedülálló változatosságot mutat. Ezen belül is kiemelkedik a reproduktív viselkedésformák diverzitása, például a párkapcsolatok típusának és a nemek szaporodásban történő szerepvállalásának sokfélesége révén. Kutatócsoportunk az 1990-es évek óta vizsgálja a madarak szociális viselkedési rendszerét és az utóbbi néhány évben az ivararány evolúciós jelentőségét kutatjuk. Kimutattuk, hogy a populációk ivararánya a szaporodási és utódgondozási rendszerek legjobb prediktora, ugyanis azokban a fajokban, ahol több hím van, mint nőstény ott a hímek gondozzák az utódokat, míg a nőstény túlsúlyos fajokra inkább a nőstények által végzett utódgondozás jellemző. Az ivararány változatosság a szaporodásbiológiai jelentőségén kívül fontos a populációdinamikában is, hiszen befolyásolja, hogy hány egyed és milyen gyakran szaporodik, ami alapvető hatással van a populációk növekedésére és hosszútávú fennmaradási esélyére. A PhD projekt, ami korábbi sikeres kutatómunkák folytatását képezi, négy részből épül fel. A PhD kutató első feladata a különböző ivararány becslési módszerek pontosságának összehasonlítása és a gerinces állatok felnőttkori ivararányának kutatására legmegbízhatóbb módszer kiválasztása lesz. A kutatás második feladata annak elemzése filogenetikai komparatív módszerek segítségével, hogy emlősök, kétéltűek és hüllők esetében a felnőttkori ivararány kapcsolatban áll-e a vizsgált taxonok szociális rendszerének evolúciójával. A PhD kutató harmadik feladata a felnőttkori ivararány változatosság okainak terepi vizsgálata. A partimadarak egy részében a hímek túlsúlya jellemző, míg más fajokban a nőstények vannak túlsúlyban, azonban a különbségek oka nagyrészt ismeretlen. A PhD kutatás negyedik feladata a partimadarak felnőttkori ivararánya és populációik produktivitása közötti kapcsolat tesztelése lesz, ami segítheti számos veszélyeztetett fajt természetvédelmi státuszának jobb megítélését és gyakorlati védelmét.
A kutatási téma előzményei:
Csoportunk több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkezik a szaporodási rendszerek és a populációs ivararány komparatív és terepi módszerekkel történő vizsgálatában, számos eredményünket a szakterület vezető nemzetközi folyóirataiban publikáltuk. A kutatáshoz szükséges anyagi forrást NKFIH, Élvonal és MTA kutatócsoport pályázatok biztosítják.
Referenciák:
Amano, T., Székely, T., Sandel, B., Nagy, S., Mundkur, T., Langendoen, T. et al. (2018). Successful conservation of global waterbird populations depends on effective governance. Nature, 553, 199.
Eberhart-Phillips, L. J., Küpper, C., Carmona-Isunza, M. C., Vincze, O., Zefania, S., Cruz-López, M. et al. (2018). Demographic causes of adult sex ratio variation and their consequences for parental cooperation. Nature communications, 9.
Liker, A., Freckleton, R. P., & Székely, T. (2013). The evolution of sex roles in birds is related to adult sex ratio. Nature Communications, 4, 1587.
ajánlott nyelvtudás (magyar oldal): angol további elvárások: Előnyt jelent az ökológiai / evolúcióbiológiai / filogenetikai vizsgálatokban szerzett tapasztalat, az R statisztikai környezetben végzett elemzések alapfokú ismerete, valamint a szakmai kommunikációhoz szükséges angol nyelvismeret.
Bejelentkezés
