Az európai egységesülés és benne hazánknak az Európai Unió egyik szereplőjévé válása jogrendszerünk tagozódását, jogi kultúránk azonosságának megőrződését, az elmúltból hozott hagyományaink sorsát érintően jogelméleti síkon is megválaszolandó kérdéseket tesznek fel. Egyik oldalról ez a magyar jogrendszer, jogi kultúra és hagyomány, eddig kialakult készségeink és megújulási képességünk (stb.) sorsát érinti, a másik oldalról viszont annak eddig megválaszolatlan kérdését, hogy érdemben voltaképpen mi is az európai jog, az Unióban egyesült nemzeti kultúrák és hagyományok örvében minek is van esélye arra, hogy európai jogként az abba tagozódott jogrendszerekre ráépüljön, és milyen szerepet tölthet be Magyarország ennek jelen és jövő formálásában. Konvergencia, egység és változatosság, az eddig nemzeti keretben fejlődötteknek lehetőségei igényelnek válaszadást. A vizsgálandó terület viszont nemcsak a hatások, visszahatások, valamint megszüntetve megőrződések kérdésköre, hanem vizsgálódást feltételez a jogi kultúra, jogtudomány, jogi oktatás jövőbeni szerepe, a kontinentális s az angolszász jog különállásának jövője, az európai bíróságok stílusa tekintetében egyaránt. Drámaian megválaszolatlan topika ebben, vajon a mai ún. európai jognak mi lesz a jövője? Önmagában vegyes halmaz gyanánt különállóként megmaradás, vagy betagolódás az egyes eddig is ismert jogágakba, feltehetően a történeti-elvi-elméleti megalapozás és a tételes nemzeti kifejtés közti egyszersmind alapként és közvetítőként? A válasz az eljövendő megsejtése lehet, egyúttal tehát jövő útjainak kijelölője is.
A kutatás a túlnyomórészt szakspecifikus európai jogi tanulmányoknak jogelméleti konspektusban történő újraelemzését, probléma-centrikus újragondolását előfeltételezi.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2019-01-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
