témavezető: Juhász Gabriella
helyszín (magyar oldal): SE Gyógyszerhatástani Intézet helyszín rövidítés: GYTK
A kutatási téma leírása:
A depresszió az egyik leggyakoribb pszichiátriai megbetegedés, mely a klasszikus poligénes multi-faktoriális betegségek közé tartozik. Egyre több vizsgálat utal arra, hogy rendkívül nehéz a depresszióhoz vezető biológiai folyamatokat azonosítani a környezeti faktorok figyelembe vétele nélkül (Juhasz et al, PLOS One 2015; Gonda et al, Sci Rep, 2018) . Számos környezeti tényező az élet kritikus időszakaiban kulcs szerepet játszik a depresszió kialakulásában. Ezek hatása nem egyformán érvényesül minden emberben, hanem függ a genetikai rizikófaktorok jelenlététől (Juhasz et al, Biol Psychiatry. 2011). Ezért rendkívül fontos, hogy az optimális megelőzési és kezelési stratégiák kidolgozásához a környezeti tényezőket is figyelembe vegyük és ezáltal biológiailag elkülöníthető depresszió alcsoportokat azonosítsunk.
A környezeti hatások számos esetben saját testünkből származnak, például a testi betegségek gyakran kellemetlenek és stresszt okoznak. Az ilyen betegekben, mint például migrénesekben vagy más fájdalmakban szenvedőkben, jelentősen megnövekedett a depressziós tünetek kialakulásának a kockázata. Azonban nemcsak a stressz okozhatja a depresszió gyakoribb előfordulását bizonyos betegségekben. Számos esetben közös genetikai rizikófaktorok figyelhetők meg a depresszió és más betegségek, állapotok között, melyek hozzájárulnak nemcsak a depressziós tünetek kialakulásához, hanem például az elhízáshoz vagy szorongáshoz. Az együttesen előforduló, úgynevezett komorbid betegségek tanulmányozása elősegítheti ezeknek a genetikai rizikófaktoroknak az azonosítását (Marx et al, PLoS Comput Biol, 2017).
Azonban behatások érhetnek minket kívülről, közvetlen környezetünkből is, melyek közül pl. a gyermekkorban elszenvedett bántalmazásnak vagy elhanyagoltságnak az egész életre kihatása van. A fejlődés korai szakaszában bekövetkezett környezeti hatások elsősorban olyan biológiai útvonalakon keresztül fejtik ki hatásukat, melyek jelentős szerepet játszanak az idegrendszer fejlődésében és a neuroplaszticitásban (Juhasz et al, Biol Psychiatry. 2011). Szintén jelentős depresszogén hatása van a közelmúltban átélt életet, vagy biztonságérzetünket veszélyeztető, tőlünk független negatív életeseményeknek is, mint például a közeli hozzátartózó halála vagy az állás, munka elvesztése (Juhasz et al, PNAS, 2014).
Kutatásunk során nagyméretű adatbázisok elemzésével igyekszünk meghatározni olyan pszichológiai, neurobiológia, fiziológiai és genetikai markereket, melyek képesek előre jelezni a depresszióra való fogékonyságot különböző élethelyzetekben és segítik a rendelkezésre álló kezelési lehetőségek közötti választást.
A csoportunkba jelentkező PhD hallgató lehetőséget kap, hogy több ezer, illetve több tízezer résztvevő teljes genomot átölelő több millió genetikai variánsának hatását elemezze modern bioinformatikai módszerekkel, összefüggéseket keresve a depresszió tüneteivel, komorbid betegségeivel, táplálkozási rizikófaktoraival, gyógyszerszedési és egyéb környezeti tényezőivel kapcsolatos hatásokkal. A komplex bioinformatikai elemzések kivitelezésében kutatócsoportunk szoros együttműködésben dolgozik a Budapesti Műszaki Egyetem, Méréstechnikai és Infromációs Rendszerek Tanszékével. Előnyt jelent a genetikai alapismeretek megléte és a programozásban/bioinformatikában/statisztikai módszerekben szerzett jártasság.
Bejelentkezés
