témavezető: Bacsi Zsuzsanna
helyszín (magyar oldal): Pannon Egyetem Georgikon Kar Keszthely helyszín rövidítés: PE
A kutatási téma leírása:
A kutatási téma ismertetése: Napjainkban az életszínvonal folyamatos emelkedésének igénye és a természeti erőforrások kimerülése, a környezetszennyezés, továbbá a fejlett és fejletlen országok közti mélyülő szakadék jelensége egyaránt arra utal, hogy az extenzív, az erőforrások felhasználásának növelésére alapozott növekedés tartósan nem maradhat fenn, a jólét és az életszínvonal pedig nem azonosítható a gazdasági növekedéssel. A fejlettség leírására a GDP helyett finomabb, a nem gazdasági tényezőket is figyelembe vevő mutatókra van szükség, :így pl. a MEW, ISEW, GPI a GDP-t korrigálják a környezeti károk és egyéb externális költségek és hasznok értékével, a PQLI és BWI az egészségi állapot és a képzettség alapján értékeli a fejlettséget, a HDI a jövedelmek hasznosságát, az egészségi állapotot és a képzettségi szintet egyaránt beszámítja a fejlettség értékelésébe. Fontos kérdés, hogy a fejlettség és a jólét régiók közti eltérései milyen tényezőkkel magyarázhatók, és ezek növeléséhez mik lehetnek a hatékony eszközök. Az üzleti illetve a közszféra infrastrukturális beruházásai a rurális térségek életszínvonalát jelentősen befolyásolják. Az életszínvonal és jólét fontos tényezője a közjavak és externáliák alakulása, mely a vidéki térségekben a mezőgazdasági tevékenység szükségszerű velejárója. A multifunkcionális mezőgazdaság számos ilyen nem termékjellegű hatás kiváltója, ideértve a föld, a vízminőség, a biodiverzitás, a vidéki táj karbantartása, a környezet tájképi értéke kérdéseit. Ezek hatásait leginkább helyi és regionális szinten lehet értelmezni, az állami támogatások és helyi kezdeményezések együttes hatékonyságát értékelve.
A kutatómunka fő irányai: Regionális szintű elemzésekkel meghatározhatók az egyes régiókban a fejlettséget és jólétet befolyásoló fő tényezők, és az ezen tényezők bővítésére irányuló ráfordítások eredményeképpen elért életminőségbeli változások hazánk és Európa rurális térségeiben. Az üzleti szervezetek illetve a közszféra infrastrukturális beruházásainak, valamint a multifunkcionális mezőgazdaság nem termékjellegű outputjainak az életszínvonalra gyakorolt hosszú távú hatásait pl. a munkanélküliségi rátával, a munka termelékenységével, a nettó külföldi működőtőke beáramlással, a lakosság egészségi állapotának, képzettségi szintjének alakulásával lehet értékelni, a közvetlen ráfordítások profitcentrikus értékelése mellett azok externális hatásainak figyelembe vételével is. Az Európai Unió és hazánk fejlettségi mutatóinak összehasonlító elemzése az EU strukturális és szociális támogatásainak hatékonyságát is jól jellemzi. Regionális adatok idősoros vizsgálata, a regionális gazdaságtan eszköztárából ismert elemzési eljárások (pl. duálmutató, Hoover –. Krugman index, Gini-együtthatók…) alapján kiválaszthatók a fejlettséget legjobban jellemző jóléti mutatók, és azonosíthatók a leghatékonyabb támogatási irányok és célkitűzések.