Az acut cerebrovascularis betegségek (stroke) mortalitása Magyarországon jelentősen nagyobb, mint a nyugat-európai országokban. A különbség oka pontosan nem ismert, de feltehetően a rizikófaktorok és az életmód különbségeiből adódik. A probléma elemzésére korábban részletes epidemiológiai vizsgálatokat indítottunk Debrecenben, Marosvásárhelyen és Ungváron.
A stroke-ot szenvedett betegek premorbid rizikófaktor-profiljának rögzítésével, a saját kezelési módszereink monitorizálásával illetve a hosszú távú következmények felmérésével egyrészt tájékozódhatunk, mely betegségmegelőző tényezők érintik súlyosabban betegeinket, ebből következtethetünk, hogyan erősíthető az elsődleges megelőzés. Másrészt – a tanulmány klinikai audit jellegénél fogva - felmérjük a résztvevő munkacsoportok hatékonyságát is, összehasonlítjuk egymás között, illetve saját korábbi eredményeikkel. Harmadrészt vizsgáljuk, az akut stroke mely paraméterei vezetnek hosszú távon nagyobb mértékű rokkantsághoz, aminek elsősorban a fiatal – társadalmilag még aktív betegcsoport szempontjából van gazdasági jelentősége.
Az epidemiológiai vizsgálatok folytatásával vizsgáljuk a rizikófaktorok gyakoriságát és szerepét a stroke kialakulásakori súlyosságában, rövid- és hosszútávú kimenetelében. Elemezzük egyes klinikai tünetegyüttesek és stroke altípusok rizikóprofilját, gyakoriságát és kimenetelét. Vizsgáljuk a stroke kimenetelét befolyásoló tényezőket. Prospektiv vizsgálatban részletesen elemezzük a lacunaris agyinfarctusok kialakulásának háterében álló lehetséges okokat. Az adatbázis alapján összevetjük a tényleges klinikai gyakorlatot a klinikai irányelvek ajánlásaival.
Az adatbázist bővítjük és deskriptiv statisztikai módszerekkel elemezzük a rizikótényezők megoszlását. A kockázati faktorok közül vizsgáljuk a hypertensio, a diabetes, a szívbetegségek, a perifériás artériás betegségek, a dohányzás, a nem és a kor szerepét. Elemezzük egyes metabolikus eltérések jelentőségét. Egyéb adatbázisokkal összehasonlításokat végezve többváltozós modellek alkalmazásával kíséreljük meg azonosítani azokat a tényezőket, melyek felelősek lehetnek a hazai és a nyugat-európai országok között meglévő stroke mortalitási különbségekért. Összefüggéseket keresünk a carotis betegség súlyossága és egyes metabolikus tényezők (pl. insulinrezisztencia, hyperlipidaemia) között, valamint az atherosclerosis súlyossága és a stroke kimenetele között.
Mivel a stroke kimenetelét jelentősen befolyásolja a stroke súlyossága, az adatbázis elemzésével keresünk válszt arra, hogy a kocázati tényezők közül mely tényezők állnak leginkább kapcsolatban a stroke kezdeti súlyosságával. A nemzetközi gyakorlatban általánosan alkalmazott skálákkal hasonlítjuk össze a stroke kezdeti súlyosságát a magyar populációban és a publikált nemzetközi vizsgálatokban. Hipotézisünk az, hogy a magyar populációban a stroke kezdeti tünetei súlyosabbak, mint az alacsonyabb mortalitási adatokkal rendelkező országokban, és ennek hátterében a kockázati tényezők különbségeit feltételezzük. A stroke kezelésére irányuló szisztematikus összefoglalók tisztázhatják a vizsgált kezelési módszerek pontosabb indikációját, illetve felhívhatják a figyelmet a kezelés során előforduló mellékhatásokra.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2018-12-20
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
