témavezető: Gondos Tibor
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A téma aktualitását az adja, hogy napjainkra a nagyfokú fejlődés ellenére még mindig nem váltak egyértelművé a monitorozási elvárások az akut betegellátás terén. Több mint 30 éve, a Swan-Ganz katéter bevezetése, illetve az általa mért paraméterek monitorozása teljesen új alapokra helyezte az intenzív terápiát. A 90-es évek második felétől azonban egyre több kritikai észrevétel került publikálásra a Swan-Ganz katéter hasznosságáról. Ezt megerősítette az elmúlt években befejezésre került több jelentős, multicentrikus RCT, melyekből egy sem igazolta, hogy a Swan-Ganz katéterezés által nyújtott paraméterek optimalizálása javítaná a különböző akut, súlyos állapotú betegek kimenetelét. Ez a fő motiváló tényező, hogy napjainkban világszerte próbálkozások történnek az egyes betegségekben optimálisnak mondható monitorozás megállapítására. Néhány biztató részeredmény ellenére azonban még mindig nem állt össze evidenciákon alapuló állásfoglalás sem a hemodinamikai, sem a respirációs, sem az egyéb monitorozások terén.
Az egyre szélesebb körben nyilvánvaló, hogy a konvencionálisan monitorozott hemodinamikai paraméterek és ezek alapján optimalizált terápia nem javítja az akut betegségek kimenetelét. Nem tudjuk azonban jelenleg kellő objektivitással megítélni, hogy mi a klinikai jelentősége az újabban bevezetésre került paraméter csoportoknak (volumetriás és funkcionális hemodinamikai paraméterek, regionális oxigenizációs és hemodinamikai paraméterek, non-invazív mérési lehetőségek, stb.). Jelen programunkban az akut betegellátással kapcsolatos betegmonitorozást szeretnénk minél szélesebb körben elemezni.
Meg kívánjuk vizsgálni a következő főbb területeket:
• Javítható-e a kimenetel súlyos akut megbetegedések esetén az időben elkezdett célorientált terápiával (oxiológiai, traumatológiai, intenzíves és perioperatív betegek)?
• kritikus állapotú betegek felismerése – scorok, paraméterek
• megfelelő monitorozandó paraméter(ek) kiválasztása – határérték
• a monitorozott paraméterek optimalizálása – célértékek
• a terápia leépítése, abbahagyása – határérték
• Mikor kell részletes hemodinamikai monitorozást bevezetni? Vannak-e konkrét sarokpontok? Van-e előnye a széleskörű monitorozásnak a „hagyományos” paraméterekkel szemben (pulzus, vérnyomás, CVP)?
• Hogyan monitorozzunk (non-invazív technikák vs. alig invazív technikák vs. magasan invazív technikák)?
• Mikor és hogyan kell monitorozni a beteg perctérfogatát, intravazális volumen státuszát, kontraktilitását? Mikor van szükség pontos értékekre, és mikor elég csak a tendencia?
• Van-e előnye a volumen válaszkészség monitorozásnak? Mikor és hogyan végezzük? Melyek a bizonytalanságai, korlátai a volumenstátusz monitorozásnak? Hogyan kontrolláljuk a volumenterápiát?
• Mikor célszerű monitorozni a beteg tüdővíztartalmát? Hogyan tudjuk befolyásolni, és mit segít ebben a monitorozás?
• Van-e előnye a különböző globális és regionális szöveti oxigenizációs paraméterek monitorozásának? Javítja-e a célorientált terápia a kimenetelt?
• Mikor célszerű monitorozni az intraabdominális nyomást? Csökkentése hogyan hat az egyéb hemodinamikai és oxigenizációs paraméterekre és a kimenetelre?
• Mi a koponya- és agysérült betegek, az akut légzési elégtelenségen szenvedők, a súlyos fokú égettek, illetve egyéb szervi elégtelenségben szenvedők optimális monitorozása? A célorientált terápia javítja-e a kimenetelt?
• Költséghatékony lehet-e a hemodinamikai monitorozás?
Várható eredmény:
Az előzőekben részletezett kutatások elvégzésével pontosabban be tudjuk határolni az egyes hemodinamikai monitorozási lehetőségek helyét és hasznosságát az akut betegek ellátása során.
Irodalom:
1. Gondos T.: Volumetriás hemodinamikai monitorozás. Aneszteziológia és Intenzív Terápia 2000; 30Suppl 1: 2-11.
2. Gondos T., Bede A., Futó J., Darvas K.: Javaslatok az intenzív betegellátó osztályok monitorozási elvárásaihoz. Aneszteziológia és Intenzív Terápia 2002; 32Suppl.1: 69-85.
3. Mándli T., Gondos T.: Intramucosal pH monitoring during liver transplantation. Clinical Transplantation 2003; 17: 358-362.
4. Bellomo R, Uchino S.: Cardiovascular monitoring tools: use and misuse. Curr Opin Crit Care 2003; 9:225-9.
5. Gutierrez G, Wulf-Gutierrez ME, Reines HD.: Monitoring oxygen transport and tissue oxygenation. Curr Opin Anaesth 2004; 17: 107-17.
6. Antonelli M, Levy M, Andrews PJD, Chastre J, Hudson LD, Manthous C, Meduri GU, Moreno RP, Putensen C, Stewart T, Torres A: Hemodynamic monitoring in shock and implications for management. International Consensus Conference, Paris, France, 27–28 April 2006. Intensive Care Med (2007) (DOI 10.1007/s00134-007-0531-4)
7. Della Rocca G, Costa MG, Pietropaoli P.: How to measure and interpret volumetric measures of preload. Curr Opin Crit Care 2007; 13: 297–302.
8. Gondos T., Marjanek Zs., Kisvarga Z., Halász G.: Accuracy of transpulmonary thermodilution – how many measurements are necessary? Eur J Anaesth közlésre elfogadva.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2019-01-30
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
