témavezető: Dezső Katalin
helyszín (magyar oldal): SE-I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A krónikus, hepatocitákat károsító folyamatok, kiváltó tényezőtől függetlenül a máj kötőszövetes átépüléséhez, cirrózishoz vezethetnek. A folyamat felgyorsításában számos citokinnek tulajdonítanak szerepet: a transzformáló növekedési faktor béta (TGF-β1), a trombocita eredetű növekedési faktor, a bázikus fibroblaszt növekedési faktor, a tumor nekrózis faktor és az interleukin-1. A TGF- β1 szerepe kulcsfontosságú: a szöveti regeneráció iniciátoraként fokozza az extracellularis mátrix szintézisét (Border et al, 1994), ugyanakkor a nagy mennyiségben a májsejtek apoptosisát okozza, csökkentve a májsejtek regenerációs készségét (Bataller et al, 2005). Az extracelluláris mátrix szintézise és lebontása közti egyensúlynak a felbomlása a máj teljes állományának kötőszövetes átépüléséhez vezet, mely végül az un. állebenykék vagy cirrotikus göbök megjelenését eredményezi.
A máj legdisztálisabb epeút-képleteiben, a Hering-csatornákban elhelyezkedő szomatikus őssejtek pontos szerepe, részvételük a cirrózis kialakulásában napjainkban is vitatott (Chobert et al, 2012). A cirrotikus göböket körülvevő kötőszövetes sövényekben a vaszkuláris struktúrák mellett epeutakra emlékeztető képletek találhatóak, melyek irodalmi adatok alapján a májban található szomatikus őssejtek leszármazottjai lehetnek (Zhou et al, 2007; Falkowski et al, 2003). A cirrotikus göbök származhatnak a hepatociták gócos, körülírt proliferációjából (International workingparty, 1995), ugyanakkor Lin és mtsai (2010) az állebenykétklonális struktúrának tekintik, és azt állítják, hogy kialakulhat az epeútszerű, duktuláris képletekben levő progenitor sejtekből is.
A cirrózis kialakulása során a máj szerkezetében bekövetkező változásokat az intrahepatikus vaszkuláris képletek és az epeúthálózat módosulása is követi, ennek pontos lépései, dinamikája azonban nem ismert. Ép humán májban nincsenek anasztomózisok a portális véna, centrális véna és a májartéria ágai között. A máj kötőszövetes átépülése során kialakuló anasztomózisok a következőek lehetnek (Lane et al. 2000):
-porto-szisztémás, vénás (portális véna és a májvéna ágai között kialakuló porto-centrális söntök, vagy a portális véna és venacavainferior között kialakuló söntök),
-arterio-portális összeköttetés (a májartéria és a portális véna ágai között),
-arterio-szisztémás (a májartéria ágai és a májvéna ágai között).
Irodalmi adatok alapján a fibrózis progressziója során máj szerkezeti változásainak fontos eleme a porto-centrális söntök kialakulása, mely összeköttetést biztosítva a máj afferens és efferens érképletei között lehetőséget nyújt a májba jutó vér számára a májlebenyke kikerülésére. A cirrotikus máj mikrovaszkuláris keringését Onori és mtsai (2000) a hasi aortába jutatott színtelen műgyanta segítségével elemezték. Megállapították, hogy a cirrotikus májban, az állebenyke környezetében egy un. perinodularis érhálózat alakul ki, ennek vénás vagy artériás eredetét azonban nem tudták egyértelműen igazolni. Az intrahepatikus söntök kialakulása nemcsak a szerkezeti változások követése szempontjából fontos, de jelentősen rontja a cirrotikus májak sebészi kezelhetőségét is. Az intrahepatikus söntök kialakulási dinamikájának feltérképezése, a cirrotikus göbök vaszkularizációjának pontos elemzése, az intrahepatikusbiliaris és vaszkuláris képletek kapcsolatának a részletes vizsgálata hozzájárulhat a cirrotikus máj komplex szerkezetének, bonyolult keringésének és epeelvezetésének jobb megértéséhez.
Kísérleteinkben, morfológiai vizsgálómódszerekkel szeretnénk a fent részletezett szerkezeti változásokat tanulmányozni cirrózissal járó állatkísérleti modellben. C57/Bl6 típusú egerekben vizsgálnánk meg a máj vaszkuláris és biliárisstrukturáinak dinamikus eltéréseit a kötőszövetes átépülés során, részletesen elemeznénk, hogy hogyan zajlanak le ezen szerkezeti elváltozások a felgyorsult, fokozott fibrótikus folyamatok során a TGFβ1-transzgén egerekben.
A máj teljes állományát érintő kötőszövetes átépülést a múlt század hetvenes éveinek a végéig visszafordíthatatlan végállapotnak tekintették. Azóta számos közlemény látott napvilágot (Pellicoro és mtsai 2010, Ramachandran 2012, Desmet és mtsai 2004, Issa és mtsai 2004), melyek felvetik a cirrotikus folyamatok bizonyos körülmények közötti visszafordíthatóságát, regresszióját. A máj szerkezeti változásai a regressziós folyamatok során, az őssejtek szerepe ebben a folyamatban nem ismertek. A regressziós folyamatok dinamikájának jellemzéséhez elengedhetetlen az érképletek, a közöttük kialakuló söntök, az epeúti struktúrák pontos és részletes vizsgálata. A söntök tanulmányozása, és esetleges szerkezeti eltéréseiknek vizsgálata a cirrózis regressziója során hozzájárulhatnak a folyamat reverzibilitásának megértéséhez.
Tervezett kísérleteink új, hasznos információkat nyújtva a cirrotikus májak struktúrájának dinamikus alakulásáról, hozzájárulhatnak a cirrózis kulcsfontosságú mozzanatainak megismeréséhez.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2019-01-30
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
