témavezető: Horváth Dóra
társ-témavezető: Cosovan Attila
helyszín (magyar oldal): Budapesti Corvinus Egyetem helyszín rövidítés: BCE
A kutatási téma leírása:
A designgondolkodás problémamegoldó módszertanként gyakorlati és akadémiai szinten is elfogadott és bevett sztenderd lépésekből álló konvergens és divergens gondolkodást irányító és újra-strukturáló módszertan . Előnye, és talán egyben hátránya, hogy a résztvevőket nem feltétlenül kényszeríti komfortzónájuk elhagyására, kutatói/tervezői/alkotói beállítódás-váltásra.
A designkommunikáció tervezői módszertanként a kérdésfeltevés és probléma-megoldás szimultaneitása, egy holisztikus megközelítés, a fejlesztésbe (fejlődésbe) integrált kommunikáció. Gyakorlati eredményei vitathatatlanok: eredményességét számos nemzetközi és hazai díj bizonyítja .
A két megközelítés – a designgondolkodás és a designkommunikáció - elméleti összekapcsolása, kulturevolúciós viszonya még nem történt meg a szakirodalomban.
A designkommunikáció, mint tervezői módszertan
Célunk az akadémiai és üzleti gyakorlat, tudomány és alkalmazás, teória és praxis valósidejű összekapcsolása. A résztvevők a PhD tanulmányaik során saját ambícióik szerint, mint startup vállalkozók hoznak létre valamilyen új produktumot - működési rendszert, üzleti modellt, szolgáltatást, terméket - és e tervezői folyamatot vizsgálják tudományos megalapozottsággal, legyen szó alkotói folyamatról, tervezői, vezetői vagy alkalmazói döntéshozatalról, vagy az újdonság gyakorlati-elméleti illeszkedéséről.
A designkommunikáció alapvetései
A kreatív üzenet vagy kapcsolatteremtés nem egy folyamat utolsó lépése, hanem már a problémakereséssel, - feltárással, - megoldással együtt születik és kódolódik a termék, szolgáltatás vagy éppen eljárás fejlődésébe. A tervezés, az alkotás és az ebből fakadó kapcsolatteremtési szándék az emberi faj egyik legfontosabb adottsága, lehetősége, kötelessége és egyben felelőssége – figyelembe véve a társadalmi állandó(k) és változó(k) kölcsönhatását (Cosovan – Horváth, 2016).
Az alkotói, tervezői kapcsolatteremtési képességünk determinálja integrált és differenciált, azaz komplex emberi gondolkodásunkat, amely a minimum és maximum szabályokat figyelembe véve – a megismerés fenomenológiájában – egy holisztikus viszonyrendszerben fogalmazódik meg; ezzel segítve a tervezői, alkotói optimum megtalálását:
az anyag–anyagtalan /
a túlélés–fennmaradás - fejlődés /
és az állandó–változó(k) viszonyában.
(Cosovan – Horváth, 2016).
A designgondolkodás (design thinking) jellegű társadalmi manifesztációhoz képest a designkommunikáció kilép a tervezői gondolkodás kereteiből. Proaktív módszertana és szemlélete a Csíkszentmihályi- féle áramlat (flow-élmény), a Viktor E. Frankl- féle értelemközpontú egzisztenciaanalízis és a szókratészi párbeszéd bölcseletére épít (Sárkány, 2012).
Konklúzió: Az állandó és változók együtthatója az alkotás; a kreativitás pedig a túlélési ösztön emberi, emocionális manifesztációja (Cosovan, 2015).
Összefoglalva:
- A designkommunikáció episztemológiája, valamint gondolkodás a fogalom létjogosultságáról, a teória és praxis mellérendeltségéről, a kommunikáció és a valóság viszonyáról.
- A designkommunikáció a differenciált és integrált tervezői gondolkodás hozadéka. Egy új tartomány megfogalmazása, amely az alkotói magatartást teszi általános szemléleté.
- A designkommunikáció tervezői és kommunikációs stratégia, valamint piactársadalmi integráció, az állandók és változók figyelembe vételével.
Hivatkozások:
Cosovan A. (2015): A közhely fenntartható identitása. In: German Kinga (szerk): Sustainable Identities – Fenntartható identitások. Velencei Biennálé Nemzeti Biztosi Iroda, Ludwig Múzeum, Budapest, 94-99. o.
Cosovan, A, & Horváth, D (2016): Emóció - ráció: tervezés - vezetés: designkommunikáció, Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 47, 3, pp. 36-57.
Csíkszentmihályi, M. (2008): Kreativitás. A Flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Sárkány P. (2012): Értelemközpontú egzisztenciaanalízis és filozófiai tanácsadás Viktor Frankl halálának 15. évfordulójára. Imágó Budapest, 2012, 3: 75–82. http://imago.mtapi.hu/a_folyoirat/e_szovegek/pdf/2(23)2012-3/075-82_Sarkany-P.pdf
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2019-01-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
