Térepidemiológiai módszerek alkalmazása a lakosság egészségi állapota és egyes egészségdeterminánsok kapcsolatának vizsgálatára és a változások monitorozására (foglalt)
témavezető: Ádány Róza
helyszín (magyar oldal): DE NK MOI helyszín rövidítés: DEMOI
A kutatási téma leírása:
A tér-epidemiológia módszerek és a kapcsolódó térinformatikai technológiák fejlődése az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövelte lehetőségeinket egy adott lakosság egészségi állapotát leíró adatok megjelenítésére és elemzésére. A különböző leíró epidemiológiai módszerek alkalmazásával - térinformatikai háttér támogatásával - a népegészségügyben lehetőség nyílik részletes területi felbontásban a kiemelt jelentőségű betegségek, valamint az általuk okozott halálozások területi halmozódásának kimutatására, elemzésére, valamint a magyarázó tényezők vizsgálatára is.
A tervezett kutatásom során alkalmazásra kerülő térepidemiológiai módszerek (Scan és a Bayesi statisztika), valamint programok (ArcGIS térinformatikai program, Rapid Inquiry Facility, WinBUGS, és SaTScan programok) segítségével jellemezhetővé válnak az egészségi állapottal kapcsolatos problémák területi eloszlásai, azok összefüggései, mely ismeretek kulcsfontosságúak lehetnek az egészségi állapot összetevőire vonatkozó kutatásokban és a problémák megoldásában, az egyenlőtlenségek csökkentésében is.
E módszerekre alapozott eddigi vizsgálataim a magyar lakosság egészségi állapotának nagy területi felbontású térképezésére, a területi egyenlőtlenségek és összefüggések feltárására irányultak. A hozzáférhető társadalmi-gazdasági adatok felhasználásával egy terület alapú, több dimenziós mutatót (Deprivációs Indexet: DI) fejlesztettünk ki, mely a magyarországi települések deprivációs helyzetének egy összetett mutatószámmal való jellemzését teszi lehetővé. A depriváció mértéke és a magyar lakosság korai (15-64 éves) halálozása térbeli eloszlása közötti kapcsolat feltérképezését, az egyenlőtlenségek és az összefüggések feltárását számos esetben elvégeztem. Többek között a magyar lakosság összes halálok miatti, a keringési rendszer betegségei miatti korai halálozásának, továbbá a jelentősebb rosszindulatú daganatok incidenciájának egyenlőtlenségei a deprivációs státusz közötti összefüggést elemeztem és tettem közzé szakmai folyóiratokban. Kiemelt jelentőségű a gyermekkori (0-15 éves) leukémiás megbetegedések túlélésének időbeli és térbeli egyenlőtlenségeit, valamint azok DI-vel való kapcsolatát elemző 2017. évben végzett és publikált tanulmányunk.
A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának szakembereivel együttműködve számos elemzés készült. Ezek közül egy PhD értekezés alapjául szolgáló közös munkánkban a családorvos által felírt és a beteg által kiváltott sztatinok területi elrendeződését elemeztük hazánkban, járási szintű bontásban. Eredményei rámutattak a társadalmi-gazdasági helyzet preventív medikáció igénybevételét befolyásoló szerepére. E megállapítás vezetett el ahhoz a célkitűzéshez, hogy az elsődleges megelőzés kapcsán a keringési rendszer betegségei miatti halálozás alakulását jelentős mértékben meghatározó, preventív célzattal történő gyógyszerrendelés és gyógyszerhasználat gyakorlata más gyógyszercsoportok esetében is elemzésre kerüljön. Már folyamatban van a kiemelkedően magas megbetegedési gyakorisággal bíró hipertónia kezelésére szolgáló vérnyomáscsökkentő gyógyszerek esetében a depriváltság okán további kockázatnak kitett népesség körülhatárolása és az esetükben alkalmazott preventív medikáció jellegzetességeinek feltárása, annak érdekében, hogy az alkalmazott megelőzési gyakorlat esetleges anomáliái azonosításra, s megfelelő intézkedések keretében korrigálásra kerüljenek.
Bejelentkezés
