témavezető: Mihók Sándor
helyszín (magyar oldal): DE MÉK, Debrecen, Böszörményi út 138. helyszín rövidítés: I/143
A kutatási téma leírása:
Az elmúlt két évtizedben a vadon élő állatok, főleg madarak mellett felerősödött a régi háziállatfajták védelme. Rájött a világ, hogy a háziállat-fajták is hozzátartoznak az élővilág biodiverzitásához, ráadásul emberi alkotás termékei, mint az építészeti alkotások. Néhány, jól kommunikáló kutató egyre inkább képes elfogadtatni ezt az elvet és követőjük sora akad.
Míg ide eljutottunk, ésszerűségi és ésszerűtlenségi okok sorából következően veszélyeztetett génvédelmi kategóriába került sok-sok háziállat-fajta. A génvédelem, a genetikai diverzitás maximális őrzésével végzett fajtafenntartás akkor lehet sikeres (a megváltozott értékrendben új hasznosítási formák megtalálása mellett) ha a tudomány a maga lehetőségével segíti a tenyésztőszervezetek munkáját.
Az európai állattenyésztés részben megmaradt gyöngyszeme a hucul, amelyik minden tekintetben egyedül álló lófajta, ráadásul a szabadidő sport is felfedezte magának. Populációgenetikai elemzésre gazdag kutatási területet kínál, mert a fajtának ezeket jellemzőit még nem végezték el. Roppant érdekes feladat ez, mert európai viszonylatban is mindössze 2000 ezer körül lehet a tenyészállatok száma. Ráadásul az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után rajzott szét érdemben az utódállamok között és növekedett meg a létszáma. Az első világháború előtt három ország határterületén (Magyarország, Bukovina, Galícia) meghúzódó huculvidékhez (HUZULEI) köthető a tenyészkörzete. Ennél a fajtánál különösen érdekes lehet a kitenyésztés időpontjára eső, génmegőrzés-genetikai és populációgenetikai értelemben vett alapítókra való visszavezethetőség. A fajtába idegen gének bevitele nem fordult elő, de Magyarország, Románia, Szlovákia, Csehország, Lengyelország állománya közötti genetikai kapcsoltság kimutatása megvalósításra vár. Az alapító kérdésén túl ez az egyik olyan kutatási terület, ami nagy érdeklődésre tarthat számot és egyértelművé tétele hihetetlen módon képes lesz segíteni a felsorolt országok hucul tenyésztését. Az egyértelmű kimutathatóság azért kardinális szempont, mert az elmúlt 100 évben a fajtán belüli, de országok közötti immigráció (itt tekinthetjük vérfrissítésnek) összekuszálta a tenyészállatok neveit. Alapos kutatási elemzés szükséges mindezek kiderítéséhez.
A fentiek, de az elszenvedett palacknyak-hatás miatt is érdemleges lehet a rokontenyésztettség mértéke, aminek számítására eddig még nem került sor. Ez a gondolatkör felveti az effektív populáció-nagyság, az egyes alapítók genetikai befolyásának kérdéskörét. Az itt szerzett ismeretek alapvetően megváltoztathatják az eddigi tenyésztéstechnikát. A tenyésztés továbbvitele, a rokontenyésztés maximális kerülésének igényével fellépő fajtafenntartás/genetikai diverzitás-védelem megkívánja a generációs intervallum kérdéskörének tisztázását is.
A téma szinte minden részterületen új kutatási eredménnyel kecsegtet és bátran állítható, hogy nemzetközi érdeklődésre tarthat számot.
előírt nyelvtudás: angol ajánlott nyelvtudás (magyar oldal): német, lengyel vagy orosz további elvárások: Elsősorban a biológiai tudományok iránt érdeklődő, elkötelezett matematikushallgató jelentkezését várjuk, de agrármérnökök, genetikusok is szóba kerülhetnek, ha a felhasználó szinten kellően jártasak informatikai ismeretekben.